Egy külföldi leplezte le az Egri csillagok film kolosszális bakiját, alig veszik észre ezt itthon

Hősiesség vagy ügyetlen kaszkadőrök? – Egy külföldi néző szúrta ki az Egri csillagok legnagyobb filmes bakiját

Az Egri csillagok minden kétséget kizáróan a magyar filmtörténet egyik legnagyobb alkotása – hősiesség, hazaszeretet és történelmi dicsőség szövi át az 1968-as film minden jelenetét, élén Dobó István legendás karakterével, aki a végsőkig védte Eger várát.

Mégis, kívülállóként vizsgálva könnyebb kiszúrni azokat a hibákat, amiket itthon már megszoktunk – egy külföldi vélemény is ezt bizonyítja: orbitális filmes bakikra hívta fel a figyelmet, amelyeket a legtöbb magyar néző talán sosem vett észre.

Az egyik legemlékezetesebb – és egy külföldi néző szerint legviccesebb – jelenet az ostrom során játszódik, amikor az egri hősök forró szurokkal öntik nyakon a falra kapaszkodó török katonákat. Elsőre drámai csúcspontnak tűnik… egészen addig, amíg meg nem figyeljük, mit is csinálnak a „megsérült” törökök.

Bozóttánc és biztonsági matrac – amikor az Egri csillagok véletlenül vígjátékká válik

Ahelyett, hogy fájdalomtól eltorzult arccal zuhannának le, némelyikük nyugodtan körbenéz, majd óvatosan keresgéli a legbiztonságosabb helyet a földön, ahová „eleshet”. Mintha csak azt mérlegelnék, hova tették a puha szivacsmatracot. Az ember inkább egy próbatermi kaszkadőrgyakorlatot lát, mint egy élet-halál harcot – és ettől a drámai pillanat akaratlanul is komikussá válik.

A film egy másik, szintén szemet szúró jelenete is Egerhez kötődik: a cigánytánc-jelenet hosszú, indokolatlanul elnyújtott, és kifejezetten "művi" hatású. 

Eltűnt apák és elhajózó hősök – amikor az Egri csillagok logikája megakad egy jelenetnél

„Good heroic film from the past with some strange scenes” – így foglalja össze egyikük a véleményét, melynek jelentése a következő: „Jó hősi film a múltból néhány furcsa jelenettel”

Egy másik hozzászóló a következő gondolatok szerint fogalmazott:

„Heroes should not just quit and sail away and leave their family in prison” – melynek jelentése: „A hősöknek nem lenne szabad egyszerűen feladniuk, elhajózniuk, és a családjukat börtönben hagyniuk.” -  utalva Gergő isztambuli küldetésére, ahol nevelőjét próbálja megmenteni a török fogságból.

Ez a jelenet a történet egyik érzelmi csúcspontja lehetne: a fiú elindul az ellenség szívébe, vállalva az életveszélyt, hogy kiszabadítsa nevelőjét. Épp ezért különösen zavaró, hogy a filmben ez a szál hirtelen, érthetetlen módon félbeszakad – Gergő egyszer csak „visszavonul” és elhajózik, miközben nevelője továbbra is börtönben van.

Régi dicsőség, új szemmel – az Egri csillagok hibái, amiket eddig talán te sem vettél észre

Az Egri csillagok film a történelmi kalandok mellett az érzelmi szálak és a romantika miatt is örök klasszikus maradt. Az idő vasfoga azonban a legnagyobb alkotásokat sem kíméli: egy-egy jelenet mai szemmel már kifejezetten viccesnek tűnhet, különösen, ha egy külföldi néző friss szemmel figyeli az eseményeket a vásznon.

„A modern adaptáció jó ötlet lenne, de a jelenlegi magyar filmesek nem tudtak olyan jó filmet készíteni, amilyet ez a történet megérdemelne – véleményem szerint.” – fogalmazta meg kritikáját a kommentelő, Endredil, aki több furcsa jelenetre is felhívta a figyelmet, köztük a kaszkadőrök túlzottan óvatos mozdulataira és a hiteltelen táncjelenetre. 

Magyarország történelmének egyik legnagyobb hőstette Eger városához kötődik – Dobó István és az egri hősök harca a mai napig hatással van ránk. És ha néha mosolygunk is a régi jeleneteken – például amikor a török katonák körülnéznek, hová essenek – az élmény még mindig katartikus pillanatokat tartogat.

Ha legközelebb újranézed az Egri csillagokat, figyelj a részletekre, lehet, hogy te is felfedezel valamit, amit eddig nem láttál – éppúgy, mint a külföldi kommentelők egy része.

Az alábbi videóban az Egri csillagok digitálisan felújított változatának előzetese látható: