Radnóti Miklós igazi nevét még az irodalom könyvek sem írták le soha, szinte senki nem hallott erről

Radnóti Miklós néven vált ismertté, iskolai padok millióiban olvastuk így a verseit, ám életének hivatalos dokumentumai egy teljesen más nevet őriznek. A költő anyakönyvezett neve ugyanis Glatter Miklós volt – és a hivatalos névváltoztatás után sem „Radnóti Miklós”, hanem Radnóczi Miklós lett belőle.

Egy név, ami kulturális identitást is jelentett

A fiatal költőt Glatter Miklósként anyakönyvezték, édesapja Glatter Jakab, édesanyja Grosz Ilona volt. A Radnóti nevet először 1927-ben kezdte használni szerzői névként, eleinte kettős alakban: Radnóti-Glatter, majd Radnóti Glatter Miklós formában. Végül 1930-tól kizárólag Radnóti Miklósként jelentek meg versei.

A név mögött azonban több volt, mint egyszerű választás: a magyar kultúrához való tudatos és szimbolikus kötődés állt a háttérben. A Felvidéken található Radnót nevű falu – ahol apai nagyapja élt – szolgált ihletként a választott névhez. A hivatalos névváltoztatástól azt remélte, hogy az írásaiban már használt név végre a személyi iratokban is szerepelhet.

A hivatal viszont másképp döntött

Radnóti 1933–34-ben kezdeményezte a névváltoztatást. Azonban nem kapta meg azt a formát, amelyet szeretett volna. A belügyminisztérium a „Radnóti” név helyett a „Radnóczi” alakot engedélyezte 1934. június 4-én – ez került be a hivatalos iratokba. Így lett ő dr. Radnóczi Miklós, akinek doktori értekezése is ezen a néven jelent meg.

A költő azonban ezután is következetesen Radnóti Miklósként publikált – csak egyetlen kivétel van: a doktori disszertációjának első kiadása.

A névválasztás irodalmi és erkölcsi tett is volt

Radnóti névválasztása nem pusztán szakmai döntés volt. A magyar identitáshoz való tartozás kifejezése volt ez, ami különösen fontos egy olyan korban, amikor zsidó származású értelmiségiként számos diszkrimináció érte. A névváltoztatás egyfajta beilleszkedési vágy, de egyben állásfoglalás is volt arról, hogy a költő hova és hogyan akar tartozni. A „Radnóti” név tehát nemcsak irodalmi álnév volt, hanem saját identitásának újradefiniálása.

A kereszténység felé fordulás – újabb identitásváltás

Radnóti 1943-ban katolizált, keresztelőjén Sík Sándor piarista szerzetes – egykori professzora és mentora – keresztelte meg, keresztapja pedig a szintén nagy hatású Zolnai Béla lett volna, akit végül Ortutay Gyula helyettesített. E döntésének hátterében sem elsősorban vallási meggyőződés állt, hanem ugyanaz a mély identitásválság és válaszkeresés, amely a névváltoztatásra is késztette.

A hivatalos Radnóti név csak halála után lett valóság

1945 tavaszán Gyarmati Fanni – aki még nem tudta, hogy férje már nem él – elsőként azért fordult Erdei Ferenchez, az akkori belügyminiszterhez, hogy segítsen a Radnóczi név hivatalos Radnótira változtatásában, hogy mire Miklós hazatér, valóban azt a nevet viselhesse, amit mindig is szeretett volna.

Radnóti azonban már hónapokkal korábban meghalt – a magyar költészet viszont Radnóti Miklós néven őrizte meg örökre.

Az alábbi videóban Radnóti Miklós életéről és tragédiájáról derülnek ki  bővebb részletek:

Forrás: sulinet.hu