A hideg is kiráz, ez Románia legmagyarabb nevű települése, Erdélyen is túl van

Trianon után változott meg minden, azonnal kezdődtek a románosítások a földrajzi nevekben is az új országban

Trianon után gyorsan kezdődtek a névmagyarosítások Romániában, ezernyi addig, csak magyar néven ismert település neve változott meg hirtelen. Ám voltak azért különlegességek is, akár Erdélyen túl is. De Erdélyben is akadtak olyan települések, amelyeknek nem tudták lefordítani a nevüket románra, vagy éppen nem merték.

Rengeteg ilyen különleges földrajzi pontról maradt fent írásos emlék, vitákról maradtak fenn dokumentumok. Ám az ritka, hogy a történelmi Erdélyen kívül is találunk különleges nevű magyar települést Romániában. Mégis van egy, amely a történelem során is megőrizte magyar nevét, ne mis akárhogy, és nem is akárhogyan alapították.

Mégis hogy hívják ezt a különleges földrajzi pontot, az egyik legmagyarabb és legkeletibb magyar települést Romániában?

Magyarfalu, egy különleges név a térképen

Amely ma is lakott település Romániában, a moldvai csángók által lakott település Bákó megyében Romániában. Magyarfalu alapítási idejét nem ismerik, a középkorban érkezhettek ide az első lakók nagy valószínűséggel. Aztán dúsult a lakosság, mint arról olvasni lehet, majd az 1764-es Madéfalvi veszedelmet követően Erdélyből menekülő székelyek is letelepedtek itt.

Az 1950-es évekig magyar iskola is működött a településen belül.

Ám ma is tanítják az iskolában a magyar nyelvet a településen. A település lakossága közel 1500 fő, amelyből sokan beszélik a mai napig a magyar nyelvet. A település így az egyik legkeletebbre fekvő magyar település az egész világon.

De vajon mit is gondol az átlag román ma a magyarokról Romániában? A fővárosiakat kérdezték: