Kodály Zoltán neve hatalmas betűkkel feltűnik Steven Spielberg híres sci-fi filmjében, nem akárhol

Egy klasszikus sci-fi, amit minden filmrajongónak ismernie kell

1977-ben Steven Spielberg megváltoztatta a sci-fi mozik világát a Harmadik típusú találkozások című filmjével. A film nemcsak látványos földönkívüli jeleneteivel és rendkívül emberi történetmesélésével nyűgözte le a közönséget, hanem azzal is, hogy mélyebbre ásott a kommunikáció és megértés témáiban. Spielberg nem akarta, hogy a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel hollywoodi klisékre épüljön. Ehelyett a zene nyelvét választotta. És itt lép színre Kodály Zoltán.

Zene mint univerzális nyelv – Spielberg magyar inspirációja

A film egyik legismertebb és legikonikusabb jelenetében a tudósok egy öthangos motívumot játszanak le, hogy kapcsolatot teremtsenek az idegenekkel. A motívum nem pusztán hangok sora – gesztusokkal is kísérik, méghozzá nem is akármilyenekkel. A kézjeleket, melyek a hangokat vizuálisan kísérik, Kodály Zoltán nevéhez fűződő módszer inspirálta. Ez a híres Kodály-módszer, amelyben a gyerekek zenei nevelését kézjelek és relatív szolmizációs hangok segítségével végzik.

A filmben ezek a kézjelek kulcsfontosságú kommunikációs eszközzé válnak. És a jelenet során el is hangzik Kodály neve, egyfajta tisztelgésként a magyar zenepedagógus előtt, aki a zene demokratikus, közös nyelvében hitt.

Kodály Zoltán neve a sci-fi panteonban

Nem sok magyar név került be ilyen látványosan a hollywoodi popkultúra kánonjába. A jelenet a tudományos, mégis mélyen emberi kommunikációról szól – pontosan arról, amit Kodály is vallott egész munkásságán keresztül. A zene, mint hidat építő nyelv az ismeretlen és az ember között. És Spielberg ezzel a karaktereket és a kultúrákat is összeköti.

A magyar jelenlét erősebb, mint gondolnánk

Bár Kodály neve és a módszerének kézjelei is szerepelnek a filmben, ez még nem minden. A Harmadik típusú találkozások másik kiemelkedő magyar vonatkozása, hogy az operatőri munkát Zsigmond Vilmos végezte, aki Oscar-díjat is kapott ezért az alkotásért. Tehát Kodály szellemiségén túl egy magyar filmes szakember kreatív látásmódja is része lett ennek a filmtörténeti mérföldkőnek.

Nem várt magyar örökség Hollywoodban

A film világméretű sikere után (303 millió dolláros bevétel, 96%-os Rotten Tomatoes-értékelés) így közvetve Kodály Zoltán nevét is megismerte a világ. Bár sok néző talán el is siklott e felett, azok számára, akik ismerik a Kodály-módszert vagy a magyar zenepedagógia hagyományát, ez az utalás egy meglepően bensőséges és felemelő pillanat volt.

Egy rövid jelenet, örök üzenet

A Harmadik típusú találkozások ma is aktuális kérdéseket vet fel: hogyan kommunikálhatunk valakivel, akit nem értünk? Miként építhetünk hidat az ismeretlennel? És mit jelent emberségesnek lenni akkor is, amikor a másik fél nem ember? Spielberg válasza ezekre a kérdésekre a zene volt. Kodály válasza is az volt – jóval korábban.

Ez a közös válasz pedig egy olyan kapcsolódási pontot teremtett a magyar kultúra és a világ filmkultúrája között, amelyre ma is büszkék lehetünk.

Ha legközelebb újranézed a filmet, figyelj jobban a jelenetre, hiszen az egész országunk kulturális hagyatéka is megszólal benne: