Magyar versért rajong Kína már 140 éve, mindenki ismeri ott a költő nevét, lefordították az összes művét

Van egy magyar költő, akinek a nevét mindenki ismeri Kínában, és már 140 éve rajonganak ott az egyik verséért. Azóta az összes művét lefordították, és ez egyedülállónak számít, hiszen a világon egyedül Kínában fordították le ennek a költőnek a verseit. Petőfi Sándorról van szó, aki a legismertebb külföldi költő a kínaiaknál. Li Zhen Árpád kínai Magyarország-kutató Kolozsváron tartott egy előadást a Petőfi-kultuszról, hogy melyik volt az első vers a költőtől, amit lefordítottak kínai nyelvre, hogy a keleti ország melyik három városában van Petőfi-szobor, és hogy egyáltalán miért terjedt el ott ennyire hazánk egyik legnagyobb és legismertebb költőjének munkássága.

Petőfi verseinek első kínai változata 140 éve készült el Kolozsváron, Wilhelm Schott 1880-ban fordította le a Reszket a bokor, mert... című költeményt, majd Tsen Ki-tong kínai tiszt finomította a verset, azonban nem neki köszönhetően ismerték meg Petőfi Sándor nevét az ázsiai országban, hanem Baj Mang költő és műfordító, illetve Lu Hszün, a 20. századi kínai irodalom megújulásának vezetője alapozta meg ezt a hírnevet.

A Hungary Today-en olvasható egy cikk arról, hogy Hszünnek annyira megtetszettek Petőfi versei, hogy tovább kutatott a költő után, egyre több művét fordította le és publikálta abban a lapban, amit ő alapított, majd 1931-ben kiadta kínai nyelven a János vitézt is. Az első önálló kiadás 1940-ben jelent meg, ebben összesen 25 Petőfi-vers volt olvasható kínaiul, majd 1949-ben a Szabadság, szerelem című költemény a kínai tankönyvekbe is bekerült.

Petőfinek egyébként három kínai városban is van szobra: ezek közül az egyiket 2019-ben adták át Csungkingban, ami Petőfi Sándor mellett a feleségét, Szendrey Júliát is ábrázolja. Egy másik emlékműve pedig Shanghaj egyik parkjában található. Ehhez tartozó érdekesség, hogy Lu Hszünnek Magyarországon van szobra, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban.

Petőfi Sándor neve egyébként így hangzik kínai nyelven: Péiduōfēi Shānduō'ěr.

Bár most még csak Petőfi Sándor műveit ismerik, olvassák, és tanulják Kínában, Li Zhen Árpád kiemelt célja, hogy minden híres magyar költőt megismertessen és népszerűsítsen az ázsiai országban, Balassi Bálinttól kezdve a modern alkotókig.