Másodszor sikerült pályára állni a Merkúr körül: a BepiColombo űrmisszió most olyan titkokat tárhat fel, amelyek évtizedek óta foglalkoztatják a tudósokat

Az emberiség történetében mindössze másodszor állt űrszonda a Merkúr körüli pályára, miután az európai–japán BepiColombo küldetés sikeresen leküzdötte a Nap könyörtelen gravitációját. A páros űreszköz decemberben válik ketté, hogy jövő tavasztól minden eddiginél részletesebben feltárja a legkisebb kőzetbolygó rejtélyeit.
Mérföldkőhöz érkezett az űrkutatás november 21-én, amikor az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) közös vállalkozása, a BepiColombo végre megérkezett a Naphoz legközelebb keringő bolygóhoz. Korábban mindössze a NASA MESSENGER nevű szondája tudott pályára állni a Merkúr körül, a mostani küldetés azonban szintet lép: ez az első alkalom, hogy egyetlen misszió keretében két különálló keringőegység vizsgálja ugyanazt az égitestet.
A tervek szerint december 9-e körül a két műszer elválik egymástól. Az európai MPO (Mercury Planetary Orbiter) a felszínt térképezi fel, keresve a választ arra, hogyan alakult ki és fejlődött a bolygó az elmúlt 4,5 milliárd évben, míg a japán Mio a Merkúr rendkívül ritka légkörét, magnetoszféráját és a Nappal való kölcsönhatását elemzi majd. A tudományos megfigyelések hivatalosan jövő áprilisban indulnak.

Szokatlan mintázatot vettek észre a Marson - nem hiszed el, hogy mire hajaznak, ha elsőre megpillantod
Olvass tovább...
Miért a Merkúr a Naprendszer egyik legfurcsább bolygója?
Bár a Merkúr viszonylag közel van hozzánk, mégis a legkevésbé feltárt kőzetbolygó. A csillagászok számára évtizedek óta fejtörést okoz a szerkezete: a bolygó szinte egyetlen hatalmas, sűrű vasmagból áll, amely a teljes térfogatának jóval nagyobb részét teszi ki, mint a Föld esetében. Az egyik elmélet szerint egy ősi, katasztrofális becsapódás téphette le a külső kőzetrétegét, mások viszont úgy vélik, hogy már a keletkezésekor a Nap közelsége miatt alakult ki ilyen extrém módon. A BepiColombo ráadásul Einstein általános relativitáselméletét is teszteli majd, hiszen a Merkúr olyan közel kering csillagunkhoz, hogy pályáját a klasszikus fizika törvényei önmagukban nem tudják megmagyarázni.

Történelmet írt a NASA-űrszondája - erre korábban egyetlen ember alkotta tárgy sem volt képes
Olvass tovább...
Egy meghibásodás miatt életveszélyes közelségbe kellett repülniük
Sokan gondolják úgy, hogy a Nap felé utazni egyszerű, hiszen a csillag gravitációja magától odahúzza az űreszközöket. A valóságban azonban épp a Föld pályasebessége okozza a legnagyobb gondot: ahhoz, hogy egy szonda befelé haladjon a Naprendszerben, hatalmas mennyiségű energiát kell leadnia, különben egyszerűen elszáguldana a célpont mellett. A küldetés névadója, Giuseppe „Bepi” Colombo olasz matematikus dolgozta ki azt a módszert, amellyel a bolygók gravitációját fékezésre lehet használni. A BepiColombo ennek megfelelően kilenc hintamanővert hajtott végre – egyet a Föld, kettőt a Vénusz, hatot pedig maga a Merkúr mellett.
Az út azonban korántsem volt zökkenőmentes. 2024-ben egy műszaki hiba miatt a szonda hajtóművei nem tudtak teljes teljesítménnyel működni, így az irányítóközpontnak gyorsan újra kellett terveznie a küldetést. A pályára állást közel egy évvel elhalasztották, és egy kockázatos lépésre is rászánták magukat: a negyedik elrepülés során mindössze 165 kilométerre közelítették meg a bolygó felszínét, ami jóval alatta maradt a korábban biztonságosnak tartott 200 kilométeres határnak. A merész húzás végül bejött, és megmentette a missziót.

Furcsa, lebegő tárgyat fotóztak a Marson - mindenki azt találgatja, mi lehet az
Olvass tovább...
Forradalmi röntgenkamerával indul a vadászat az új felfedezésekre
Bár az adatok elemzése még hónapokat vesz igénybe, a szakemberek már most áttörésre készülnek. A szonda fedélzetén utazik a MIXS nevű röntgenképalkotó műszer, amely elsőként végez ilyen jellegű méréseket egy másik bolygón, hogy pontosan meghatározza a felszín kémiai összetételét. A csapat már bizonyította a berendezés erejét, amikor útközben lenyűgöző röntgenfelvételt készített a Rák-ködről. A BepiColombo ráadásul már a korábbi elrepülései során is tartogatott meglepetést: kiderült, hogy a Merkúron is léteznek a földi sarki fényhez hasonló jelenségek. A következő években tehát minden esély megvan rá, hogy teljesen újraírják a bolygóról alkotott képünket.
(via)
