Ledöbbentek a csillagászok: olyan dolgot találtak 12 ezer fényévre tőlünk, amilyet még sosem láttak

Az univerzum megfigyelése során a csillagászok folyamatosan olyan ritka kozmikus együttállásokat keresnek, amelyek alapvető betekintést engednek a leghevesebb fizikai folyamatokba. A Föld felé irányuló sugárzások tanulmányozása kulcsfontosságú ahhoz, hogy jobban megértsük a fekete lyukak működését és az általuk kilövellt plazmanyalábok természetét.

Új mérföldkő a csillagászatban: megtalálhatták az első mikroblazárt a Tejútrendszerben

A csillagászok olyan új bizonyítékokat azonosíthattak, amelyek egy eddig csak elméleti modellekben létező objektumtípus jelenlétére utalnak a Tejútrendszerben. Az újonnan vizsgált, IRAS 18293-0941 jelű rendszerben egy fekete lyuk és egy forró, óriási kísérőcsillag kering egymás körül, és a folyamat során keletkező nagy energiájú anyagnyaláb közvetlenül a Föld irányába mutat. Ez a tőlünk mintegy 12 ezer fényévre található objektum lehet az első ismert mikroblazár a galaxisunkban.

A világegyetemben a szupermasszív fekete lyukak által létrehozott, felénk néző relativisztikus anyagsugarakat blazároknak nevezik. A csillagászok már korábban azonosították ezek kisebb tömegű megfelelőit, a mikrokvazárokat, és régóta feltételezték, hogy ezek között is léteznie kell olyan elrendezésnek, ahol a kilövellt részecskenyaláb pontosan a Föld felé irányul. Az IRAS 18293-0941 most a legígéretesebb jelölt erre a szerepre.

A megfigyelést jelentősen nehezíti, hogy az objektumot egy sűrű porfelhő takarja el az optikai eszközök elől. Ráadásul a mikroblazárok csillagászati léptékkel mérve csak nagyon rövid ideig tartózkodnak ebben a sajátos állapotban. A kutatást vezető Josep Martí, a Jaéni Egyetem munkatársa szerint éppen ezért a tökéletes pillanatot kell elcsípni a megfigyeléshez, ám még így sincs garancia a teljes sikerre.

A megfigyelt rendszerben a két objektum 11 naponta kerüli meg egymást. A kísérőcsillag anyaga folyamatosan a fekete lyuk felé áramlik, ahonnan az anyag egy része közel fénysebességű nyalábok formájában távozik a térbe. A nemzetközi kutatócsoport elemzései szerint a rendszer szinte az összes elvárt elméleti jellemzőt mutatja, beleértve a széles elektromágneses spektrumú sugárzást és a hátoldalon keletkező, környező gázfelhőket felmelegítő régiót. Egyetlen jellegzetesség, a gyors fényességingadozás egyelőre hiányzik, ám ezt a szakértők szerint a sűrű gáz- és porfelhő tompíthatja.

A szakemberek most arra keresik a választ, hogy valóban ott van-e az objektum mögött az a forró régió, amit az ellenkező irányba haladó nyaláb hoz létre. Bár a gyors fényességváltozás egyelőre hiányzik, az IRAS 18293-0941 továbbra is a legígéretesebb jelölt arra, hogy a világ első ismert mikroblazárja legyen. A mikroblazárról az Astronomy and Astrophysics című csillagászati szakfolyóiratban számoltak be - írja az Origo.