Egészen különleges dologra lettek figyelmesek a kutatók a Holdon - az Apollo-küldetések óta nem láttunk ilyet

A NASA kiválasztotta a Planetary Science Institute (PSI) által vezetett kutatási projektet annak megállapítására, hogy egy a Hold felszínén található gödör nyílásából egy hatalmas földalatti barlang vagy lávacső húzódik-e. Ha létezik ilyen üreg, az a jövőben természetes védelmet nyújthatna az űrhajósoknak a káros sugárzással és a holdfelszíni hőmérséklet-ingadozásokkal szemben.

A projekt a NASA PRISM programján keresztül kap finanszírozást, amely tudományos műszereket juttat el a Holdra a kereskedelmi rakományszállítási kezdeményezésben (CLPS) részt vevő partnervállalatok űreszközein. A kiválasztott projekt, amely a GIMLI nevet viseli, Than Putzig, a PSI igazgatóhelyettese és senior kutatója vezetésével valósul meg. A PSI a Honeybee Robotics vállalattal és a Norvég Űrügynökséggel működik együtt. A műszerek egy kereskedelmi leszállóegység és egy holdjáró fedélzetén utaznak majd a Holdra.

A GIMLI pontosan az a fajta ambiciózus bolygótudományi projekt, amelynek megvalósítására a PSI létrejött

- nyilatkozta Amanda Hendrix, a PSI igazgatója és vezérigazgatója, majd hozzátette:

Than és csapata egy olyan tudományos kérdést vett alapul, amelyet eddig csak keringőegységekről tanulmányoztunk, és kidolgoztak egy módszert annak közvetlen vizsgálatára a Holdon.

A Holdat vizsgáló tudósok korábban meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy barlangok rejtőzhetnek a felszín alatt. A GIMLI a Marius-domboknál található gödörre (Marius Hill Pit – MHP) összpontosít, amely a Hold egyik geológiailag és vulkánilag legsokszínűbb régiójában elhelyezkedő hatalmas nyílás. A felszín alatti struktúrák felderítésére a kutatók talajradart, szeizmikus érzékelőket és egy gravimétert használnak majd, míg a kamerák a Hold felszínét és a gödör feltárult falait fényképezik.

Régóta vágyam, hogy újra bevezessük a szándékos, aktív forrású szeizmikus módszereket a bolygótudományba, hiszen erre lényegében nem volt példa azóta, hogy az Apollo űrhajósai elvégezték az első szeizmikus méréseket a Holdon

- magyarázta Putzig, aki hozzátette:

E módszer ötvözése a talajradarral és a gravitációs mérésekkel még izgalmasabbá teszi a feladatot, mivel ezek együtt sokkal jobb megértést tesznek lehetővé a felszín alatti tulajdonságokról – beleértve a Marius Hills gödörből kiinduló lávacső várható észlelését is.

A küldetés akkor is fontos tudományos eredményeket hozhat, ha nem találnak barlangot. A mérések segíthetnek tisztázni magának a gödörnek a keletkezését, míg a gödör falain látható regolit- és lávaáramlás-rétegek feltárják, hogyan mozgott egykor a láva a Holdon - számol be róla a ScienceDaily.

Egy jelentős lávacső meglétének igazolása betekintést engedne abba, hogyan működött a vulkanizmus a Holdon kutatója. A lávacsövek a bazaltos vulkanizmus gyakori jellemzői a Földön, így holdi jelenlétük azonosítása lehetővé tenné,hogy a földi barlangok ismeretanyagát használjuk fel a Hold történetének jobb megértéséhez

- fejtette ki Gareth Morgan.