A NASA új űrtávcsöve több mint egymilliárd galaxist vizsgálhat meg, és bolygók ezreit fedezheti fel. A Nancy Grace Roman mérései arra is választ adhatnak, hogy Einstein gravitációs elmélete a világegyetem legnagyobb távolságain is helytálló-e.
A NASA és a SpaceX tervei szerint augusztus 30-án, vasárnap indulhat el a Nancy Grace Roman űrtávcső. A szerkezetet egy Falcon Heavy rakéta emeli a magasba a floridai Kennedy Űrközpont 39A jelű indítóállásáról. A fellövést legkorábban helyi idő szerint 7 óra 26 perckor, magyar idő szerint 13 óra 26 perckor hajthatják végre. A pontos időpont az időjárási és műszaki körülmények miatt még változhat.
A Roman éles infravörös felvételeket készít majd, látómezeje pedig legalább százszor nagyobb a Hubble űrtávcső látómezejénél. Olyan különbség ez, mintha az egyik műszer egy keskeny csövön keresztül vizsgálná az eget, a másik pedig ugyanolyan élesen egy teljes panorámát látna. A Roman ezért sokkal gyorsabban mérhet fel hatalmas területeket.
A NASA szerint az ötéves alap-küldetés alatt több mint egymilliárd galaxis fényét mérheti meg
Fekete lyukakat és távoli csillagokat is vizsgál, valamint bolygók ezreit fedezheti fel a Naprendszeren kívül. A teleszkóp a fellövés után a Földtől körülbelül 1,6 millió kilométerre található Nap–Föld L2 pont közelébe utazik. Ugyanebben a térségben működik a James Webb űrtávcső is. A Roman elsődleges küldetése öt évig tart, de elegendő üzemanyaga lehet további öt év működéshez.
Sárlavina és villámáradás, megrázó felvételen a nepáli tömegtragédia, két magyar is az eltűntek között
Olvass tovább...
Hogyan cáfolhatja meg a NASA űrtávcsöve Einsteint?
Albert Einstein általános relativitáselmélete szerint a gravitáció valójában a tér és az idő görbülete. Egy nagy tömegű égitest, például egy csillag vagy galaxishalmaz meghajlítja maga körül a téridőt. Ez a görbület befolyásolja a közelében mozgó anyagot, sőt az arra haladó fény útját is. A jelenség egy kifeszített gumilepedővel szemléltethető. Ha nehéz golyót helyezünk rá, mélyedés keletkezik, a közelében elgurított kisebb golyók pedig eltérnek eredeti útjuktól. A hasonlat nem írja le tökéletesen a valóságot, de megmutatja, hogyan kapcsolta össze Einstein a tömeget és a gravitációt.
Az általános relativitáselmélet több mint száz éve számos vizsgálaton átment, és rendkívül pontosnak bizonyult. Nyitott kérdés azonban, hogy a világegyetem legnagyobb léptékein is elegendő magyarázatot ad-e. A Roman megvizsgálja, hogyan csoportosulnak a galaxisok, és hogyan hajlítja el az anyag a mögöttük található objektumok fényét. Ezt gravitációs lencsehatásnak nevezik. Az eredmények segíthetnek eldönteni, hogy az univerzum gyorsuló tágulását egy ismeretlen összetevő, a sötét energia okozza-e, vagy a gravitáció jelenlegi elméletét kell módosítani.
Magyar Péter grandiózus bejelentést tett, megemelik az öregségi nyugdíjat
Olvass tovább...
Ha a mérések nem egyeznek Einstein elméletének előrejelzéseivel, az arra utalhat, hogy az általános relativitáselmélet kozmikus távolságokon nem teljes. Ez nem jelentené azt, hogy Einstein mindenben tévedett. Newton gravitációs törvényei sem váltak használhatatlanná Einstein munkája után: kiderült, hogy csak bizonyos körülmények között adnak pontos leírást.
A sötét energia határozhatja meg az univerzum jövőjét
A csillagászok megfigyelései szerint az univerzum egyre gyorsabban tágul. Az ezt előidéző, egyelőre ismeretlen jelenséget nevezték el sötét energiának. Nem tudják, hogy valódi energiáról, a világűr egyik tulajdonságáról vagy a gravitáció félreértett működéséről van-e szó. Az sem világos, hogy ereje állandó marad, vagy az idő múlásával változik. A Nancy Grace Roman űrtávcső hatalmas galaxisfelmérései ezekre a kérdésekre keresnek választ. A NASA azt próbálja kideríteni, milyen szabályok irányítják a világegyetemet, és megfelelően értjük-e a gravitáció működését.
