Egy régi magyar jóslat szerint Erzsébet napja elárulja, milyen tél vár ránk: különös hiedelmek kapcsolódnak a jeles naphoz

Bár csütörtök délután egy peremciklon miatt komoly esőzés és sárga riasztás rontja el a kedvünket, őseink pontosan ebből az időjárásból olvasták ki a következő hónapok sorsát. A régi magyar megfigyelések szerint ugyanis a november 19-i csapadék egyáltalán nem a zord fagyok, hanem egy egészen másfajta tél előjele.
Mit mutat a mai égbolt, és mit olvastak ki belőle a régiek?
A csütörtöki nap még barátságosan, sok napsütéssel és csak elszórt pára- vagy ködfoltokkal indult, de a nyugalom nem tart ki estig. Délnyugat felől folyamatosan vastagszik a felhőzet, a délután második felében pedig megérkezik az újabb csapadéktömb, amely miatt sárga riasztás is érvényben van az esőzésre. A hajnali 8 fokról kora délutánra 12 fok környékére melegszik a levegő, miközben az élénk délkeleti szél estére északnyugatira fordul, és erős lökésekkel teszi igazán barátságtalanná a novemberi estét.
A magyar népi kalendáriumban november 19-e úgynevezett rámutatónap volt, ami azt jelentette, hogy az aznapi időjárásból a teljes téli szezonra próbáltak következtetni. A szabály pofonegyszerű volt: ha Erzsébet napján esik az eső, enyhe télre számíthatunk, ha viszont havazik, akkor fehér karácsony jön. A hópelyhek hullását különösen szemléletes mondással írták le, ilyenkor úgy tartották, „Erzsébet megrázta a pendelyét”, utalva a régi női alsóruhára - foglalta össze az Origo. A mai estére ígért viharos lökések sem idegenek a hagyománytól, a november végi hideg légmozgásokat ugyanis egykor Erzsébet-napi szelekként emlegették. Debrecen környékén pedig a hat nappal későbbi Katalin-nappal együtt foglalták rigmusba ezt az időszakot, jelezve, hogy a havazás közeledtével ideje a jószágot is a jászolhoz kötni.

A ciklon miatt viharosra fordulhat a csütörtöki időjárás, öt megyére adtak ki figyelmeztetést
Olvass tovább...
A magyar királylány, aki két dátumot is kapott a naptárban
Hogy megértsük, miért kapcsolódik ennyi hiedelem ehhez a naphoz, érdemes egy pillantást vetni a történelmi háttérre. A népi időjóslásokban Erzsébet neve elsősorban naptári kapaszkodóként szolgált, hiszen november második felében természetes módon indul meg a lehűlés, így a paraszti gazdaságokban ekkor vált sürgetővé a télre való felkészülés.
Maga az ünnepelt azonban a magyar történelem egyik legismertebb alakja, Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András király és Merániai Gertrúd lánya. Az 1207-ben született királylány már egészen kisgyermekként Türingiába került, később pedig Lajos türingiai tartománygróf felesége lett. Miután fiatalon megözvegyült, életét teljes egészében a rászorulóknak szentelte: Marburgban kórházat alapított, ahol ő maga is ápolta a betegeket. Mindössze huszonnégy éves volt, amikor elhunyt, és rendkívüli tiszteletét jelzi, hogy alig néhány évvel később, 1235-ben már szentté is avatták. A kettős dátum oka is egészen prózai: míg az egyetemes római naptárban a halála napján, november 17-én emlékeznek rá, addig a magyar egyházi hagyomány a temetése napját, november 19-ét őrizte meg.

Erzsébet-nap: ma kiderült, hogy fog-e hó esni karácsonykor - te tudod már a választ?
Olvass tovább...
Rózsacsoda, koldusok és a párna alá rejtett leánying
Bár Bálint Sándor neves néprajzkutató szerint meglepően kevés adat maradt fenn Szent Erzsébet valódi népi tiszteletéről, néhány különleges szokás mégis túlélte az évszázadokat. A legismertebb természetesen a rózsacsoda legendája, amely szerint a szegényeknek rejtegetve vitt kenyér rózsává változott a kötényében, amikor apja – más változatban a férje – kérdőre vonta. Ez a történet fonódott össze később a pünkösdi rózsával, így kerülhetett be a szent neve több pünkösdi énekbe is, Nógrád egyes falvaiban pedig a nagyvirágú napvirágot hívták egyszerűen Szent Erzsébet-virágnak.
A szegények gyámolításának emléke egészen sajátos formában élt tovább Mezőkövesden, ahol a halotti torra tizenhárom koldust hívtak meg, és a csoportot vezető asszony Erzsébet egyik csodatételét mesélte el az asztalnál. A komorabb novemberi hangulatot azonban vidámabb, szerelmi vonatkozású hagyományok is oldották. „Szent Örzsébet asszony” alakja lánykérő gyermekjátékokban is felbukkant, a házasodni vágyó legények pedig – akárcsak Katalin napján – egy különös praktikához folyamodtak: ha november 19-én este egy leányinget tettek a párnájuk alá, a hiedelem szerint álmukban megpillanthatták leendő feleségüket.

Megrepedt a sarki „hűtőszekrény”, Európára zúdulhat a fagyos levegő, a december és a január is tartogathat meglepetéseket
Olvass tovább...
Mennyire érdemes ma hinni a régi jóslatokban?
A modern meteorológia és a klímaváltozás korában persze pontosan tudjuk, hogy egyetlen novemberi peremciklon nem fogja kőbe vésni a januári hőmérsékletet. Mégis van valami megnyugtató abban, ahogy őseink minden egyes esőcseppben és szélrohamban rendszert kerestek. Egy olyan borongós, sárga riasztással terhelt csütörtökön, mint a mai, igazán jól esik elhinni a régi regulát: ha már ma elázunk, legalább a tél kíméljen meg minket a csontig hatoló fagyoktól és az egekbe szökő fűtésszámláktól.
