Megrepedt a sarki „hűtőszekrény”, Európára zúdulhat a fagyos levegő, a december és a január is tartogathat meglepetéseket

Láthatatlan pajzs az Északi-sark felett

Hogy megértsük, miért figyeli most minden meteorológus feszülten a műszereket, érdemes a poláris örvényre úgy gondolni, mint egy hatalmas, forgó jégfalra. Ez a több mint 50 kilométeres magasságig nyúló, viharos erejű szelekből álló rendszer normál esetben afféle hűtőszekrény-ajtóként funkcionál, bezárva a legcudarabb fagyokat az északi sarkvidék fölé. Amíg ez az áramlás stabil és erős, Észak-Amerika és Európa mérsékeltebb, nyugodt téli időjárást élvezhet. Amikor azonban a sztratoszférában a nyomás és a hőmérséklet hirtelen megemelkedik, a szelek lelassulnak vagy megfordulnak. A pajzs megreped, az ajtó kinyílik, és a fagyos sarki levegő akadálytalanul zúdul dél felé.

Történelmi anomália a magasban

Jelenleg pontosan egy ilyen esemény, az úgynevezett hirtelen sztratoszferikus felmelegedés zajlik a fejünk felett, méghozzá a megszokottnál nagyjából három héttel korábban. A friss adatok szerint a magaslati régióban a hőmérséklet több mint 27 Celsius-fokkal emelkedett az ilyenkor átlagos fölé, a szeleket pedig a napokban teljes leállás és irányváltás fenyegeti. A klímamodellek egyértelműen mutatják az örvény magjának kettészakadását, ami egy ritka és rendkívül korai dominóeffektust indít el a légkör alsóbb rétegeiben.

Titánok harca: a fagy és a katlan küzdelme

A helyzetet kivételesen izgalmassá teszi, hogy a 2026/2027-es szezon globális időjárását egy rendkívül erős, úgynevezett Super El Niño dominálja a Csendes-óceán felől. Ez a jelenség hatalmas hőt pumpál a rendszerbe, és alapvetően enyhe, hómentesebb telet kényszerítene a kontinensekre. A mostani korai örvény-összeomlás viszont épp ennek az ellenkezőjét akarja elérni. Évtizedes szimulációs adatok bizonyítják, hogy amikor ez a két erősségű jelenség találkozik, a poláris örvény szétesése hatalmas küzdelemre kényszeríti az El Niñót. Ha az utóbbi 5 fokos felmelegedést akarna, a sarki betörés pedig 3 fokos lehűlést, a végeredmény még mindig enyhe lehet, de a csata durva viharokban és hirtelen havazásokban mutatkozik meg.

Milyen decemberre és januárra számíthatunk?

Az elmúlt évtizedek hasonló (bár sosem ennyire korai) eseményeinek elemzése alapján Európa felett decemberben egy masszív alacsony nyomású zóna alakulhat ki, amely észak felől nyit utat a hideg levegőnek. Ez a kontinens nagy részén átlag alatti hőmérsékleteket és jelentős havazási esélyt hoz magával, különösen a középső régiókban.

Januárra a helyzet még élesebbé válhat: a hideg mag Nyugat- és Észak-Európa fölé tolódhat, miközben az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező nedvesség találkozik a fagyos levegővel. Bár az El Niño minden erejével próbálja majd tompítani ezt a hatást, a korán megnyílt "sarki hűtőszekrény" garantálja, hogy a tél tartogat még néhány komoly, fagyos meglepetést a tarsolyában.

(via)