Három titkos üzenetet hagyott hátra a férfi, az egyik megfejtése csak még különösebbé tette a rejtélyt
Aranyat, ezüstöt és ékszereket ígér a Beale-iratok története, de a legfontosabb titkot két számsor őrzi. A harmadikhoz közölt megfejtésből állítólag kiderül, mit rejtettek el, a pontos lelőhely azonban továbbra is kérdéses.
Három papírlap, rajtuk hosszú számsorokkal, és egy történet a föld alá rejtett vagyonról. A Beale-iratok néven ismert rejtély egy 1885-ben megjelent füzetből vált ismertté, amely Thomas Jefferson Beale különös hagyatékáról számolt be. A leírás szerint a férfi társaival kincset ásott el a virginiai Bedford megyében, majd titkosított üzenetekben rögzítette a hozzá vezető információkat.
2000 éves bibliai rejtély oldódott meg: megtalálták a helyet, ahol Jézus a vízen járhatott
Olvass tovább...
A történethez kapcsolódó dokumentumokat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA archívuma is hozzáférhetővé teszi. A gyűjteményben a kódokat elemző írások mellett olyan tanulmány is szerepel, amely az egész kincstörténetet átcerésnek tartja.
A Beale-iratok három számsora közül csak az egyikhez ismert megfejtés
Az elbeszélés szerint Beale 1822-ben egy lezárt vasládát bízott Robert Morriss fogadósra. A láda leveleket és három számsorral teleírt lapot tartalmazott. Az első a kincs pontos helyét, a második az elrejtett vagyon tartalmát, a harmadik pedig a jogosultak nevét őrizte volna. A második üzenet megfejtését már az 1885-ös kiadvány közölte. Kulcsául az amerikai Függetlenségi nyilatkozat szövege szolgált: a számok a szöveg szavaira utaltak amelyek kezdőbetűiből állt össze az üzenet.
A megfejtett szöveg aranyról, ezüstről és ékszerekről beszél, de a pontos rejtekhelyhez az első számsort is érteni kellene.
A másik két kódnak nincs általánosan elfogadott megfejtése. A működő második üzenet így különös helyzetet teremtett: megmutatta, hogyan lehet értelmes szöveget elrejteni a számok között, de nem bizonyította, hogy a többi lap ugyanezzel a módszerrel készült.
A kincs helyett egy gondosan felépített átverés nyomai is előkerülhetnek
A történet hitelességét vizsgáló Louis Kruh több ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Az egyik a lapok számozása: a beszámoló szerint hosszúságuk alapján rendezték őket sorba, dea közölt számsorok terjedelme nem ezt a sorrendet követi. Kruh ezek és más vizsgálatok alapján arra következtetett, hogy a kincstörténet kitaláció.
Rejtélyes vírus ütötte fel a fejét Európában: már emberre is átterjedt - ezt érdemes tudni a betegségről
Olvass tovább...
A megfejtett második üzenet önmagában nem igazolja, hogy bárki valóban elásta a benne felsorolt értékeket. Egy kitalált történethez is lehet nűködő titkosírást készíteni. A Cipher Foundation ezért nyitott kérdésként kezeli, hogy az elbeszélésnek mennyi köze van a valósághoz. A két makacs számsor akár további üzeneteket is rejthet, de az is elképzelhető, hogy soha nem volt mögöttük kiolvasható szöveg. A Beale-iratok legnyugtalanítóbb kérdése így nem pusztán az hol lehet a kincs. Hanem az, hogy a megfejtetlen lapok egy rejtekhelyhez vezetnek-e, vagy éppen arra készültek, hogy senki ne érjen a keresés végére.
