Ilyen nincs, és mégis! 19 emeletes felhőkarcolókat építettek Afrikában 2800 évvel ezelőtt
Ha 2800 évvel ezelőtt az etióp hegyvidéken sétáltál volna, egy gigantikus ősi felhőkarcoló árnyékában találhattad volna magad. Egy friss, elképesztő felfedezés most bebizonyította, hogy az ókori Afrikában olyan fejlett építészeti megoldásokat használtak, amikről eddig álmodni sem mertünk.
Hatalmas ősi palota a semmi közepén
Egy német régészekből és építőmérnökökből álló csapat nemrégiben teljesen új megvilágításba helyezte Grat Be'al Gibri lenyűgöző építészetét. Ez egy grandiózus palota volt, amely időszámításunk előtt 800 körül épült Észak-Etiópia Tigré régiójában. Gondoljunk bele, hogy ez pontosan az az időszak, amikor Homérosz épp az eposzait írta, a föníciaiak pedig még csak ismerkedtek az ábécével.
Ma Grat Be'al Gibri javarészt romokban hever. Néhány macskaköves lépcsőn és pár omladozó oszlopon kívül alig maradt belőle valami. Fénykorában azonban ez az épület egy toronymagas, többszintes csoda volt a hatalmas Yeha városának legszívében. A régészeti munkák alapján a komplexum alaprajza nagyjából 60-szor 60 méteres volt, amivel ez számít Kelet-Afrika legnagyobb ma ismert korabeli palotájának.
Nem a véletlen műve? Így vált a gízai nagy piramis a földrengésekkel szembeni ellenállás tökéletes ókori példájává
Olvass tovább...
Akár 19 emeletes is lehetett ez az ősi felhőkarcoló
A bejáratnál lévő oszlopok a becslések szerint elérték a 10 méteres magasságot. A lépcsők maradványaiból ítélve az épületnek legalább három emelete biztosan volt, de a tényleges magasságot eddig nehéz volt megállapítani, mivel a szerkezet nagy részét egy hatalmas tűzvész pusztította el.
Az arab világ tágabb régiójából származó korabeli források viszont arról számolnak be, hogy Kelet-Afrikában egykoron akár 20 emeletes épületek is álltak. Sőt, a dél-arábiai sziklarajzok is olyan palotaegyütteseket ábrázolnak, amelyek minimum kilencszintesek. Egy ilyen 2800 éves ősi felhőkarcoló megépítése szinte lehetetlennek hangzik a vasbeton és az acélgerendák kora előtt, de a kutatók szerint Afrikában már akkor ismerték a titkot.
Budapest elfeledett építészzsenije és legismertebb munkái – elképesztő urbexes és egyéb videókkal
Olvass tovább...
Modern technológia az ókorban
A romok elrendezése arra utal, hogy a tervezők a követ és a fát egy egészen különleges mintázatban ötvözték. A fagerendákat laposan helyezték el a kőfalakban, mintegy merevítő bordaként funkcionálva. Ez a technika kísértetiesen hasonlít ahhoz a hibrid faépítészethez, amely modern világunkban éppen most éli reneszánszát a fenntartható toronyházaknál.
A kutatócsoport fogta a megmaradt falrészek és ajtónyílások méreteit, majd egy 3D-s modellbe táplálta az adatokat. A szimulációk során a végletekig feszítették a virtuális palota teherbírását, hogy kiderítsék, mikor dőlne össze. Az eredmény egy elképesztő felfedezés lett. A legoptimálisabb forgatókönyv szerint a szerkezet elbírt egy 19 emeletes magasságot, de még a legkedvezőtlenebb szimulációban is gond nélkül felhúzhatták 16 emeletesre. Bár az nem biztos, hogy a tervezők valóban elmentek a technológia végső határáig, a lehetőségük mindenképpen megvolt rá.
Olyan részeletet találtak az egyiptomi piramison, ami nem is létezhetne, nincs rá magyarázat
Olvass tovább...
A 13 hónapos napsütés országa újra meglepte a világot
Etiópia gazdag történelmét ismerve talán nem is annyira meglepő mindez. Az ország Afrika legrégebbi független nemzete, és a világ egyik legősibb, folyamatosan fennálló civilizációjaként tartják számon. A különleges naptára miatt a „13 hónapos napsütés országának” is nevezett állam több mint 3 millió évre visszanyúló régészeti leletekkel büszkélkedhet.
Maga az építmény egy olyan ősi helyszínen található, amely jelenleg is szerepel az UNESCO világörökségi várományosainak listáján. Ezzel a friss tudományos áttöréssel és a 2800 éves ősi felhőkarcoló bebizonyított létezésével a jelölés most még ígéretesebbnek tűnik, mint valaha.
(via)
