Budapest elfeledett építészzsenije és legismertebb munkái – elképesztő urbexes és egyéb videókkal

Budapest építészetének jelentős része a korábbi évszázadokra tehető vissza.

Különösen fontos volt ebből a szempontból a Millennium. Jelen esetünkben egy olyan személy életművét nézzük át, akinek az életműve egyszerre szól a millenniumi Budapest látványépítészetéről, bankpalotákról, hatalmi épületekről és a historizmus utolsó nagy korszakáról.

Ez az építészmester pedig Alpár Ignác.

Alpár Ignác (1855–1928) eredeti neve Schöckl Ignác volt. Pesten született 1855. január 17-én, és 1880-ban magyarosította nevét Alpárra. Építészi pályáját kőművesként kezdte, majd Hauszmann Alajos mellett dolgozott, később Berlinben tanult. A XIX–XX. század fordulójának egyik legsikeresebb magyar építésze lett. Munkásságára a késő historizmus és az eklektika jellemző: régi korok építészeti formáit – román, gótikus, reneszánsz és barokk elemeket – használta fel új épületek létrehozására. Nem egyszerű másolásról volt szó, hanem történelmi stílusok látványos újraértelmezéséről.

Nagyon komoly életművet hagyott maga után, mely mintegy 119–130 jelentős épület. Vegyük sorra a jelentősebbeket!

Talán legismertebb alkotása a Városligetben álló Vajdahunyad vára, amely eredetileg az 1896-os millenniumi kiállítás történelmi főcsoportjának része volt.

Az épület, amely egyszerre idézi Erdély várkastélyait, a román kori templomokat és a barokk főúri világot – mégsem létezett soha ilyen formában. Másik ismert műve a Szabadság téren található Tőzsdepalota. Ide már korábbi cikkeinkben mi is kalandoztunk, akárcsak a helyi urbexesek, illetve az építmény Hollywoodnak is egyik kedvenc helyszíne, több mint 20 filmet forgattak itt. Egyébként a Budapesti Áru- és Értéktőzsde számára épült, majd később hosszú időn keresztül a Magyar Televízió székházaként működött.

Alpár tervezte a Szabadság téri Osztrák–Magyar Bank épületét is, amely 1902–1905 között készült. Az épület 1924-től a Magyar Nemzeti Bank használatába került. Ez is része annak a bankpalota-sorozatnak, amely miatt Alpárt gyakran „banképítő specialistaként” emlegették. Jelentős műve még a Deák téren az Anker-palota. Az 1910–1911 között épült budapesti Eötvös Collegium épületét is Alpár tervezte.

Az intézmény a magyar értelmiségi elitképzés egyik fontos helyszíne volt. Alpár nemcsak Budapest építésze volt.

A történelmi Magyarország számos városában dolgozott: a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a kolozsvári egyetemi épület, a dévai, segesvári, nyíregyházi megyeházák, iskolák és gimnáziumok, templomok és középületek tervezését is ő végezte. Számos felvétel van munkáiról, aminek jelentős része ma is használatban van.

A Tőzsdepalota főleg urbexes felvételeken látható. Ide mondjuk úgy kell úgymond beszökni, tehát nyugodtan nevezhető "illegális urbexnek". Alpár Ignácnak a Vajdahunyad vára előtt szobra is van, és több helyen emléktáblája.

Élete során számtalan tanulmányutat tett külföldön, beutazta szinte egész Európát, többször járt Olaszországban, Németországban, Egyiptomban. Az első világháború után már nem tervezett, de a művészeti közéletben aktívan részt vett. Elnöke volt az Építőmesterek Ipartestületének, aktív tagja és 1904-től 1907-ig elnöke volt a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, tagja volt a Műemlékek Országos Bizottságának, az Országos Iparművészeti Társulatnak és az Országos Középítési Tanácsnak is. Felesége halála után, 1918-ban házasságot kötött Csesznák Ilonával. 1928. április 27-én, amerikai útjáról hazatérőben hirtelen influenzát kapott, és tüdőgyulladásban Svájcban meghalt. 73 évet élt.

A Vajdahunyad várában ravatalozták fel, és onnan díszmenet kísérte a Kerepesi temetőbe. Alpár Ignác a kor egyik jelentős építészeként, nagy mértékben hozzájárult Budapest látványvilágához.

Forrás: Wikipédia, Nemzeti Örökség Intézete, MaNDA, Névpont. 

Ezt nézd meg:

Meg ezt is!:

És ezt is: