A legfurcsább magyar király a bölcsek kövét kereste, sohasem lépett Magyarország földjére
A békeszerető, de lassan megőrülő királyunk művészekkel, tudósokkal és tigrisekkel vette körbe magát, de a Habsburgok eltették az útból.
A Német-római birodalom, a Habsburgok császári vérvonalának, és talán a magyar királyok egyik legnagyobb különce lehetett Rudolf király. A német és osztrák területeken II. Rudolf néven számon tartott uralkodó a prágai udvarából próbálta irányítani a koronái alatt élő nemzeteket. 1572-től viselte a magyar koronát, de valójában soha nem járt a Magyar Királyság területén.
Szörnyű dolgokat tettek a magyarok, amíg a tatárok legyilkolták a fél országot
Olvass tovább...
Ugyan kezdeti éveiben még igyekezett jó uralkodó lenni, később egyre inkább belefelejtkezett abba, hogy művészek, tudósok, feltalálók és különleges állatok vegyék körül, miközben egyre inkább elszigetelődött a politikai valóságtól.
Rudolf a lehető legjobb nevelést kapta, gyermekéveit Spanyolországban töltötte, ahol rengeteg kulturális hatás érte.
Tehetséges, művelt és kifinomult ízlésű uralkodó lett a fiatalemberből. Sosem házasodott, mert egy jóslat miatt tartott attól, hogy fiú utódja keze által hal meg. Ahogy idősödött, egyre gyakrabban törtek rá dührohamok és melankolikus időszakok.
Előkerült a Nyugati téri felüljáró építési hibájának legkínosabb fotója
Olvass tovább...
Általa nem Bécs, hanem Prága lett a 16. század végére a Habsburg Birodalom egyik legizgalmasabb szellemi központja. Rudolf olyan művészeket támogatott, mint Giuseppe Arcimboldo vagy Hans von Aachen, gyűjteményeiben pedig reneszánsz mesterek alkotásai, ritka természeti kincsek és különleges szerkezetek sorakoztak. Nemcsak festők és szobrászok keresték kegyeit: a császár pártfogolta a tudósokat is, udvarába hívta a híres csillagászt, Tycho Brahet, valamint Johannes Keplert, aki itt végezte legfontosabb kutatásait. Még egzotikus állatokat, köztük tigriseket is tartott, hogy udvara valóban a világ minden csodáját bemutassa.
Rudolf azonban nemcsak a tudományban keresett válaszokat, hanem az ismeretlenben is.
Megőrült azokért a kézzel megfoghatatlan dolgokért, amelyeket az élet értelmének sejtett. Érdekelte az alkímia, és számos mestert támogatott, akik azt állították, hogy képesek előállítani a bölcsek kövét, vagyis az élet titkát és a fémek arannyá változtatásának kulcsát rejtő legendás anyagot. Őszintén hitt a csodában, ezt is a tudomány részének tekintette.
Ám míg ő maga a művészek és tudósok kegyeit kereste, a világ elrohant mellette.
Mind a bécsi udvar, mind a magyar tartomány elégedetlen volt a lagymatag politikájával. A hatalmát az 1600-as évek elejére elvesztette, képtelen volt kihasználni akár az erdélyi, akár az oszmán gyengeségeket. Öccse, Mátyás fokozatosan háttérbe szorította, a Habsburgok pedig eltették az útból a különc császárt és magyar királyt. Mára II. Rudolfot a késő reneszánsz egyik legrejtélyesebb alakjaként írják le. (Forrás: Habsburg.org.hu)
