Előkerült a Nyugati téri felüljáró építési hibájának legkínosabb fotója
Első pillantásra egy régi budapesti építkezés látható a fekete-fehér felvételen. A kép azonban éppen a Nyugati téri, akkori nevén Marx téri felüljáró történetének egyik legkínosabb fejezetét őrizte meg: 1980-ban készült, amikor a már megépített szerkezet egy részét egy kivitelezési probléma miatt vissza kellett bontani. A több mint négy évtizedes fotó most ismét terjedni kezdett a Facebookon.
A Fortepan/Magyar Rendőr felvételének hivatalos képaláírása sem hagy sok teret a találgatásnak: „A Nyugati (Marx) téri felüljáró részleges visszabontása 1980-ban.” A képen jól látható a megszakadó hídszerkezet és az alatta felállított állványzat. Éppen az a munka zajlott, amelyből később Budapest egyik legmakacsabb városi legendája született.
Azt beszélték, hogy nem ért össze a felüljáró két fele
A történetet évtizedeken keresztül úgy adták tovább Budapesten, hogy a felüljárót két irányból építették, majd amikor középen találkozniuk kellett volna, kiderült, hogy a két oldal nincs egy magasságban.
Argentínában tűnt el Hitler 42 millió dolláros pisztolya - Rendőrök vihették magukkal a náci vezér Lugerjét
Olvass tovább...
A legenda egyes változataiban eltérő magassági alappontokkal számoltak, más történetek szerint külföldi mérnökök hibáztak. Még az is elterjedt, hogy a tervező a kudarc miatt öngyilkos lett. Ezek a történetek ebben a formában nem igazak. Valódi és komoly építési probléma azonban tényleg történt. A Marx téri felüljárót úgynevezet szabadszereléses módszerrel építették. Az előregyártott vasbeton elemeket előzetesen egymáshoz illesztve készítették el, majd szétszedték, a helyszínre szállították és ott ismét összeállították. Nem arról volt tehát szó, hogy a híd két végét eleve rossz helyre tervezték.
A Közlekedési Múzeum KBM Fotótárának összefoglalója szerint több körülmény vezetett a problémához
A talajmechanikai szakvélemények kiértékelésének hiányosságai mellett az előregyártott elemeket a ragasztás megfelelő megkötése előtt kezdték megfeszíteni. Emiatt a két irányból épülő pályaszakaszok függőlegesen elmozdultak egymáshoz képest. A korabeli sajtóból még pontosabban rekonstruálható, mikor vált nyilvánvalóvá a baj. A Hídépítő Vállalat műszaki igazgatója 1980. szeptember 23-án állíttatta le a szerelést, miután kiderült, hogy az utolsó öt hídelem magasabban áll a hozzájuk csatlakozó ágaknál. Ezeket vissza kellett bontani. A Magyar Nemzet később arról írt, hogy az eset mintegy másfél millió forintos anyagi kárt okozott a vállalatnak.
Pontosan ennek a történetnek az egyik látványos nyoma maradt fenn a most ismét előkerült fényképen.
Az ügyből komoly botrány lett, és felelősségre vonták az építkezés több szakemberét
Wellner Pétert és helyettesét is elmarasztalták, ők azonban fellebbeztek. Amikor az ügy 1982-ben a Fővárosi Bíróság elé került, az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet vizsgálata arra jutott, hogy a kivitelezés sürgetése szerepet játszott a hiba kialakulásában. Wellner büntetését végül jelentősen enyhítették.
Megdőlt a legnagyobb hazugság az ókori Egyiptomról – egy 3800 éves piramis írta újra mindazt, amit eddig tanultunk
Olvass tovább...
A felüljáró építése emiatt hónapokra megakadt. A Közlekedési Múzeum összefoglalója szerint a műszaki vizsgálatba a Budapesti Műszaki Egyetem és a Győri Közlekedési Főiskola szakembereit is bevonták, a szerkezetet pedig végül az eredeti terveknek megfelelően építették meg. A felüljárót 1981 novemberében vehették birtokba az autósok.
A város emlékezetében mindebből végül egy sokkal egyszerűbb történet maradt: két oldalról építették a hidat, aztán középen nem ért össze. De a valóság ennél árnyaltabb. Wellner Péter későbbi visszaemlékezése szerint a két hídrész összeilleszthető volt, csak az építés közben kialakult alakhiba miatt nem a tervezett helyzetben csatlakozott. A Közlekedési Múzeum összefoglalója ennél erősebben fogalmaz, és azt írja, hogy a vertikálisan elcsúszott szakaszok középső elemei találkozásukkor nem értek volna össze. A kínos helyzetről a képet ezen a linken lehet megtekinteni.
