Trianonról írt könyvet a szlovák sztártörténész, a könyve óriási szenzáció lett

Trianon tragédiája több mint száz éve a magyar nemzeti emlékezet legfájóbb pontja. A békediktátumról alkotott képünket általában a magyar sérelmek és a győztes nagyhatalmak cinizmusa határozza meg.

Éppen ezért rendkívüli és elgondolkodtató, amikor egy neves szlovák történész, a győztes oldal egyik képviselője foglalja össze a véleményét, méghozzá olyan szavakkal, amelyek félelmetesen pontosan írják le a magyar sorstragédiát.

"Túlságosan kíméletlen büntetés"

Roman Holec, a pozsonyi Comenius Egyetem professzora, "Diadal és katasztrófa" című könyvében arra vállalkozott, ami Szlovákiában ritkaságszámba megy: részletesen elemezte a trianoni békeszerződést. A magyar olvasó számára a legmegdöbbentőbb megállapítása az, ahogyan a magyarokra mért döntést jellemzi. Holec kendőzetlenül kimondja, hogy Trianon a magyarok számára egy "túlságosan kíméletlen büntetés" volt.

Ez a három szó egy szlovák történésztől különösen nagy súllyal bír. Elismeri azt a tényt, amit a magyar történetírás régóta hangoztat: a büntetés mértéke aránytalan és igazságtalan volt és messze túllépett a háborús felelősségre vonás keretein.

Holec ugyanakkor a döntés okait a történelmi Magyarország nemzetiségi politikájában és a magyarosítási törekvésekben látja, amelyek szerinte mozgósították a szlovák értelmiséget az elszakadás mellett. Azt is világosan látja azonban, hogy a nemzeti önrendelkezés elve a magyarok esetében egyáltalán nem, míg a szomszédos népeknél maradéktalanul érvényesült.

A győztesek és a vesztesek eltérő nézőpontja

A szlovák történész szerint a nagyhatalmak végül a saját geopolitikai és katonai érdekeik szerint húzták meg a határokat, figyelmen kívül hagyva az etnikai realitásokat, így kerültek magyarok milliói idegen uralom alá.

A könyv rávilágít a magyar és a szlovák történelemszemlélet alapvető különbségére is.

Míg a magyarok 1920 után a múltba, a történelmi Magyarország elvesztésébe tekintettek vissza, addig a szlovákok a jövőbe néztek, hiszen egy új, önálló állam kereteit kellett felépíteniük. Holec szerint a Trianon okozta trauma máig hatóan erősíti a magyarságban a "szigetszindrómát", az "egyedül vagyunk" érzését, ami a modern magyar gondolkodás egyik alapköve lett.

A történész nem bíró

Roman Holec könyve nem akar igazságot tenni, hiszen ahogy írja, "a történész nem bíró". Célja sokkal inkább az, hogy a kölcsönös sérelmeket megnevezze és megértse. Az általa használt "túlságosan kíméletlen büntetés" kifejezés azonban egy olyan gesztus a szlovák történetírás részéről, ami elismeri a magyar nemzetet ért tragédia mértékét és talán egy lépést jelenthet a közös múlt őszintébb megértése felé.

Mi történne, ha Nagy-Magyarország újra megalakulna? A videóból ez is kiderül: