Ősmagyar írást találtak egy Indiai-óceáni szigetén, megfejtették a jelentését a szakértők?

Genetikai kutatások szerint az Árpád-ház is innen eredhet.
Magyar hieroglifák az Indiai-óceánon?
Varga Géza írástörténész egyy igen érdekes dologra hívta fel a figyelmet: egy Srini Kalyanaraman nevű indiai tudós az academia.edu felületén tette közzé egy Srí Lanka-i (ruhuna) érem fotóját, amelyen a magyar hieroglif írás több jele is azonosítható.
Megdöbbentő módon az érmén egy olyan, szójelekkel írt rövid magyar mondat szerepel, amely hun és avar ékszereken, valamint II. András király pénzén is felbukkant már.
A ruhuna érmén látható Ragyogó ország mondatjel egy olyan ősi jelcsoport része, amely évezredeken átívelve őrizte meg formáját a magyar vonatkozású leleteken - noha Sri Lanka meglehetősen távol esik Magyarországtól, a jelpárhuzamok arra utalnak, hogy a valóság néha felülmúlja a legmerészebb őstörténeti elképzeléseket is.

Új betűvel bővülhet a magyar ábécé? Mindenki használja, de a szabályzat szerint nem létezik
Olvass tovább...
A szabírok nyomai és az Árpád-ház genomja
A kutatások szerint a jelpárhuzamok hátterében az ókori szabírok (hurrik) tevékenysége állhat, akik akár 12 ezer éves múltra is visszatekinthetnek. A szabírok Egyiptomtól Indiáig bejárták a Termékeny félhold területét, elterjesztve a bronzművességet Eurázsiában.
Az Indus-völgyi kultúra jelkészletében eddig legalább 40 magyar-azonos jelet sikerült azonosítani. Ezzel párhuzamosan genetikai kutatások kimutatták, hogy az Árpád-ház genomja mintegy 4500 évvel ezelőtt alakult ki Baktriában, az Indus forrásvidékének közelében.
Ez azt jelenti, hogy az Árpád-házzal jellemezhető csoport évezredeken át használta azt az ősvallási eredetű jelrendszert, amely identitásuk és világnézetük részévé vált.

Különleges kinézetű állat érkezett Magyarországra, óriási a felháborodás az egzotikus lény miatt
Olvass tovább...
A Ruhuna Királyság és a magyar államcímer kapcsolata
A Ruhuna Királyság az ókori Srí Lanka egyik legfontosabb szingaléz állama volt Kr. e. 200 és Kr. u. XI. század között. Jelentős tengeri kereskedelmi csomópontként fűszereket és drágaköveket exportáltak, és a déli buddhizmus egyik legfontosabb bölcsőjeként tartják számon.
Érdekesség, hogy a ruhuna érmén szereplő mondatjelben megtalálható a hármas halom ábrázolása, amely ma is a magyar államcímer központi eleme.
A jelek előfordulnak apahidai hun turulábrázolásokon és az avar Gizella-kincs turulos fibuláján is, ami az írásszakértő szerint egyértelmű jelen annak, hogy a "Ragyogó ország" üzenete központi jelentőséggel bírt a hun, avar és Árpád-kori magyar kultúrában is, amit a rokonság bizonyítékaként lát.
forrás: Varga Géza
