Szenzáció a Szent Korona körül, mérnöki mérések döntötték meg az eddigi elméletet, rosszul írják a tankönyvekben

Áttörés a Szent Korona kutatásában: mérnöki bizonyíték cáfolja meg a régi történelmi elméleteket

Évszázadokon át tartotta magát az elmélet, miszerint a Szent Korona két különálló részből - egy bizánci abroncsból és egy latin keresztpántból - lett utólag összerakva.

Barabássy Miklós mérnök legújabb, nemzetközileg is elismert (Q1-es besorolású folyóiratban megjelent) kutatása azonban pontot tett a vita végére.

A régészmérnöki vizsgálat nem szövegeket értelmezett, hanem a korona mechanikai szerkezetét elemezte: geometriát, illesztéseket és deformációkat mért. Az eredmény döbbenetes: a Szent Korona jelenlegi formájában egy egységesen megtervezett, koherens alkotás.

A döbbenetes felfedezés: az abroncsot igazították a pántoz, nem fordítva

A mérnöki vizsgálat legütősebb bizonyítéka a korona aszimmetriájában rejlik. Kiderült, hogy az abroncsgyűrűt nem véletlenül "szabták át": a kerületét tudatosan megrövidítették, hogy az hajszálpontosan illeszkedjen a keresztpánthoz.

Az oromzati párta, a drágakőfoglalatok és a csüngők helyzete mind a keresztpánthoz igazodik.

Ez azt jelenti, hogy kizárható az utólagos összeillesztés elmélete. A szerkezet elemei egymáshoz igazítva, egyetlen koncepció részeként készültek, ami alapjaiban írja felül az I. Géza-kori bizánci eredetről szóló eddigi narratívákat.

[[cikk2]]

A történelem mostantól egzakt tudomány?

Barabássy Miklós szerint a jövőben a Szent Korona kutatása kikerül a szubjektív történelmi értelmezések keretei közül: míg a korábbi elméletek hiányos forrásokra és hipotézisekre épültek, a mérnöki megközelítés reprodukálható és cáfolható fizikai tényekkel dolgozik.

A modern 3D modellezés és multispektrális képalkotás lehetővé teszi, hogy ne csak leírjuk a koronát, hanem pontosan rekonstruáljuk a készítésének sorrendjét is - ez a felismerés pedig közös alapra helyezi a mérnököket, művészettörténészeket és történészeket, megnyitva az utat a magyarság legfontosabb jelképének valódi titkai felé.

_{forrás: Mandiner}