Teljesen új piramist találtak Egyiptomban, műholdról szúrták ki a sivatagban a homok alatt?

Az ókori Egyiptom léptékeit a modern ember számára szinte lehetetlen ésszel felfogni.

Sokan nem is sejtik, hogy Kleopátra, az utolsó egyiptomi fáraó, időben jóval közelebb élt az iPhone 2007-es bemutatásához (kb. 2000 év), mint a gízai nagy piramis felépítéséhez (kb. 2500 év) - ez az összehasonlítás segít képletesen kontextusba helyezni a dolgot.

Bár a régészek szerint a legtöbb monumentális építmény az Óbirodalom idején készült, a pontos dátumok és az építési technológiák körül még ma is parázs viták zajlanak, hiszen az emberiség kollektív emlékezete egyszerűen nem ér vissza ezen gigantikus kövek lerakásáig.

Piramisok a Google Maps keresőjében

A 21. században a felfedezések már nem csak a sivatag homokjában, hanem a számítógépek képernyőjén is zajlanak. Angela Micol amerikai kutató néhány évvel ezelőtt a Google Earth műholdképeit elemezve olyan anomáliákat talált, amelyek alakja és elrendezése kísértetiesen emlékeztet az eltemetett piramisokra.

Különösen két helyszín, az Abu Sidhum melletti dombok és egy Fayum-közeli terület keltett nagy feltűnést: a formációk átmérője és tájolása sokak szerint mesterséges eredetre utal.

Bár a szkeptikus geológusok szerint ezek csupán a szél által formált természetes tanúhegyek, a műholdas infravörös felvételek és az előzetes terepbejárások föld alatti üregeket és különös tengelyeket mutattak ki, amelyek újabb fejezetet nyithatnak az egyiptológia történetében.

Miért nem ásták még ki?

Joggal merül fel a kérdés: ha ennyire beszédesek a koordináták, miért nem indult meg a nagyszabású feltárás? A válasz az egyiptomi politikai és gazdasági helyzetben, valamint a szigorú bürokráciában rejlik.

Az ország biztonsági helyzete és a szűkös anyagi források miatt a helyi hatóságok csak korlátozott számú ásatási engedélyt adnak ki, és elsősorban a már ismert lelőhelyek megóvására koncentrálnak.

Így néznek ki a műholdról felfedezett struktúrák - a videón 0:38-tól: