Furcsa szimbólum jelent meg a Hősök terén, kevesen tudják miért

Meglepő tények a magyar történelemből: Budapest Hősök tere

Sokan sétálnak el nap mint nap a monumentális emlékmű előtt, de csak a legfigyelmesebbek szúrják ki azt a különös jelenetet, amely egy egészen modern gondolkodású uralkodó képét festi le. Bár a történetírók később próbálták testi hibákkal, sántítással vagy púppal elcsúfítani az alakját, a valóságban egy európai szinten is kiemelkedő műveltségű államférfi állt a magyar trónon.

Kálmán király, akit nem véletlenül neveztek „Könyvesnek”, olyan tudással rendelkezett, amely kortársai közül szinte senkinek nem adatott meg: folyékonyan olvasott latinul és jártas volt a kánonjogban is.

Ez a szellemi fölény tette őt képessé arra, hogy a budapesti emlékműveken is megörökített, bölcs döntéseket hozzon.

Lovagkori viszályok a Hősök tere szobrai között

A hatalomért vívott harc sosem volt mentes a feszültségtől, s ez alól a Hősök tere panteonjának alakjai sem kivételek.

Kálmánnak saját testvérével, Álmossal kellett megküzdenie, aki többször is az életére tört. A viszály szó szerint évtizedekig mérgezte a családi békét, s végül drasztikus megtorláshoz vezetett.

Ennek ellenére az uralkodó a törvénykezésben a mérsékletesség híve volt. Enyhített Szent László szigorán, és olyan jogrendet teremtett, amelyben a vádlottat megillette a védelem joga. A tére látogató turisták ritkán gondolnak bele, hogy ez a király fektette le a modern magyar közigazgatás pilléreit, miközben sikeresen verte vissza a fosztogató keresztes hadakat is.

Könyves Kálmán korszakalkotó törvénye: Budapest Hősök tere

A cikk elején említett furcsaság nem egy elrejtett jel, hanem egy máig érvényes, felvilágosult üzenet. A domborművön látható jelenet egy olyan rendeletet örökít meg, amely megelőzte korát. Az uralkodó felismerte, hogy a babonaság több kárt okoz, mint amennyit használ, ezért törvénybe iktatta a híres mondatot. Ezzel a bátor lépéssel gátat szabott a tömeges lincseléseknek és a felesleges kegyetlenségnek.

A szobor alatt látható jelenet és a könyves uralkodó alakja előtt tisztelegve derül ki a lényeg: a mű kőbe vésett címe: “Kálmán Király eltiltja a boszorkányégetést.”

A Hősök terén látható domborműnek és a rajta szereplő feliratnak az üzenete mélyebb, mint egy egyszerű történelmi emlékeztető. Valójában a józan ész diadalát hirdeti a vakhit és a félelem felett.

A videó Könyves Kálmán drámai életútját mutatja be a trónért vívott testvérharctól kezdve a keresztes hadak megrendszabályozásán át egészen a korát megelőző, felvilágosult törvénykezéséig: