700 éves könyvben találták meg az egyetlen magyar piramist, elképzelhetetlen az eredete

Cáfolhatatlanok a bizonyítékok, kísérteties a hasonlóság a gízai piramisokkal. Egy több mint 700 éves magyar kódex lapjain bukkantak rá egy különös ábrázolásra, amely máig megosztja a történészeket. A középkori műben szereplő rejtélyes forma sokak szerint egy piramisra emlékeztet, ami egészen szokatlan jelenség ebben a korszakban.

A szóban forgó mű a már majdnem 700 éves Képes krónika, amely a 14. század közepén, az Anjou-kor idején készült, és a magyar történelem egyik legfontosabb írott emléke. A gazdagon díszített kódexet mintegy 147 miniatúra ékesíti, amelyek királyok és történelmi események jeleneteit örökítik meg. Az egyik legkülönösebb ábra III. István király (Árpád-ház) megkoronázását mutatja be, ám a háttérben egy furcsa, gúla alakú építmény is feltűnik.

A jeleneten jól kivehető, ahogy az esztergomi érsek a király fejére helyezi a koronát, ám a kompozíció valódi érdekessége nem ez, hanem a háttérben álló, szabályos formájú objektum. A szakértők szerint az ábrázolás kísértetiesen hasonlít az egyiptomi piramisokhoz, ami azért meglepő, mert a középkori Európában ez a szimbólum nem volt elterjedt.

A rejtélyt tovább fokozza, hogy a korszakban a piramis mint önálló jelkép gyakorlatilag ismeretlen volt, így nehéz megmagyarázni, miért került be a kódexbe. Egyes feltételezések szerint nem valódi piramisról van szó, hanem egy szimbolikus ábrázolásról, amely akár egy jelentős magyarországi helyszínt is jelölhetett.

Az egyik legérdekesebb elmélet szerint a különös forma a Pilis hegységet jelképezheti, amelyet a középkorban szakrális területként tartottak számon. Bár több hegycsúcs is emlékeztethet gúla formára, erre nincs tudományos bizonyíték. A titok tehát továbbra is megoldatlan: a Képes krónika „piramisa” mindmáig az egyik legizgalmasabb magyar történelmi rejtély maradt.

Na de kik építették a piramisokat?