promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Átírták a térképeket, fülrobbantó nevet adtak a legszebb dunántúli tavunknak

Átírták a térképeket, fülrobbantó nevet adtak a legszebb dunántúli tavunknak

Borítókép:  Profimedia (illusztráció)
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Talán ez miatt még a tankönyveket is át kellene írnia a magyaroknak?

Egész Közép-Európa egyik legjelentősebb tava a legendás szépségű Fertő-tó, amely csak kisebb részében tartozik Magyarországhoz. A kontinentális régió harmadik legnagyobb állóvizének számító Fertő nagyobb hányada Ausztria területén található. Hazánkban viszont mindamellett, hogy kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület, még csak működő strandja sincs. Eközben az osztrákok még csobbanni is tudnak a saját oldalukon a Balatonnál 33-szor sósabb vízben. 

Az egész európai kontinensen egyedülálló minőségű és eredetű Fertő-tavat kevesen ismerik hazánkban. Utolsó működő strandja már egészen régen, 2018-ban bezárt Fertőrákoson (Győr-Moson-Sopron vármegye). A Fertő-tó persze még így is bőven érdekes a természetlátogatók körében, köszönhetően a változatos tájnak a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban. Az egyébként alig 20 ezer éves tó nyaranta szinte forróvá válik, lévén nem ritkán még 30 Celsius-fokosnál is melegebb lesz a vize. 

Ennek fényében persze meglepő, hogy nem szárad ki a tó, amely általában erősen érzékenyen reagál a szélsőségesen forró időjárásra. 

A feljegyzett történelemben természetesen volt már olyan időszak, amikor gyakorlatilag kiszárad a tó. A tudósok szerint körülbelül 100-120 évente eltűnik a mederből a tó vize, ami gyakorlatilag leradírozza az élővilágát. A nagyon sekély víz, aminek nincs két méternél mélyebb része nagyon hirtelen tudott elpárologni már a korábbi évszázadokban is. Állandó partvonal hiányában sem alakulhatott ki jelentősebb fürdőkultúra a múltban.

A Fertő-tó kiterjedése folyamatosan változóban van ezáltal. Az évszázados kiszáradásai miatt (1543, 1811-13, 1866-68) félő volt már az eltűnése, bár a lelkiismeretes vigyázásnak hála egyelőre nem történt meg a katasztrófa. 

Érdekesség, de volt olyan időszak is a Fertő-tó létezésében, amikor Balaton méretűre növekedett (1768-69), és öt falut is tartósan elárasztott. 

Persze a térképeken az általános rajzával ábrázolják, bár a levegőből egészen biztosan más képét látjuk a Fertőnek. Már csak azért is, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak felét nád fedi. A tó nevét adó „fertő” szó már feledésbe merült jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Persze a német nyelvű (osztrák) térképeken még csak nem is Fertőként, Neusiedler See néven emlegetik a tavat. 

Egyes szakértők szerint bekövetkezhet a Fertő-tó végső kiszáradása, nem sok időnk maradhatott: