
Megtalálták a leghosszabb magyar szót, örökre lezárult a vita
Olvass tovább...


Éveken keresztül zajlott a kutatás, hatalmas építményeket fedeztek fel.
Egy nyugat-franciaországi sziget, Sein partjainál kutatók egy több ezer éves, ember alkotta szerkezetet fedezhettek fel a tenger mélyén. A felfedezés története 2017-ben kezdődött, amikor Yves Fouquet nyugalmazott geológus a tengerfenék lézeres térképeit tanulmányozta.
A víz alatt húzódó, 120 méter hosszúságban elnyúló képződmény szembetűnően mesterséges eredetűnek tűnt.
„Geológiai szempontból semmi értelme nem volt”
- fogalmazott Fouquet a BBC-nek.
A feltárásra 2022 és 2024 között került sor, egy régészcsapat vezetésével. A búvárok nemcsak a TAF1-nek keresztelt hatalmas falat azonosították, hanem mintegy tucatnyi további, egyértelműen emberi kéz alkotta struktúrát is.
A leglátványosabb felfedezés azonban a függőlegesen álló, nagy kőtömbök sorozata volt, amelyek párhuzamos vonalakban, másfél méteres távolságban helyezkednek el. A kutatók szerint hasonló leletet ekkora mélységben Nyugat-Franciaországban még nem tártak fel.

Olvass tovább...
A szakemberek a leleteket i. e. 5800 és 5300 közé datálják, a mezolitikum és neolitikum határának időszakába. Ekkor a tengerszint a térségben lényegesen alacsonyabb volt, mint napjainkban. Ha a feltételezés beigazolódik, a francia partoknál talált építmények megelőzhetik az eddig ismert legkorábbi megalitikus emlékeket is.
A szerkezet rendeltetésére két fő elmélet született. Az egyik szerint a létesítmény egy óriási halfogó szerkezet, halászbástya lehetett. Ezt támasztja alá, hogy hasonló, de kisebb léptékű megoldásokat már feltártak a környező szigetvilágban.
A másik elképzelés szerint a falak a partvédelem szolgálatában álltak: a szakemberek megfigyelték, hogy az építmény északi oldalát kifejezetten megerősítették, mintha a pusztító erők ellen védekeztek volna. A létesítmény feltehetően dagálykor víz alatt, apálykor pedig a szárazföld része volt.

Olvass tovább...
A felfedezés izgalmas kapcsolódási pontot mutat egy ősi breton legendával, az elsüllyedt Ys városának történetével. A monda szerint a gazdag és bűnös várost a tenger nyelte el, hogy megbüntesse lakóit - a most feltárt régészeti lelőhelytől mindössze tíz kilométerre, keleti irányban.
A kutatók nem zárják ki, hogy a terület elárasztása és a fejlett halászati, védelmi rendszerek elhagyása mély nyomot hagyhatott a korabeli emberek emlékezetében. Ez az emlékezet évszázadokon, évezredeken át öröklődve formálhatta a későbbi mítoszokat.
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség a felfedezés megerősítéséhez és a pontosabb megértéséhez.
Egy dolog viszont biztosnak tűnik: a francia partoknál pihenő építmények egy olyan világ kapuját nyitják meg, amelyről eddig csak a legendák meséltek.
forrás: Smithsonian