promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Világszenzáció, megtalálták Attila fővárosát Magyarországon, nem akárhol fekszik a legendás központ hazánkban

Világszenzáció, megtalálták Attila fővárosát Magyarországon, nem akárhol fekszik a legendás központ hazánkban

Borítókép:  Profimedia/illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

Elképesztő dolgot állítanak a hunokról és Attiláról a magyar kutatók.

A magyar vélekedés szerint biztosan nem kapott egyszerű temetést, Attila, a hunok vezére. Temetkezésének helye az egész világot lázban tartja, most magyar kutatók rántották le a leplet a történelem titkairól.

Hova temették el Attilát?

A magyar néphagyományban ismert temetkezési hely egy olyan embertől származik, nevezetten Jordanestől,  aki 100 évvel Attila halála után élt, így nem is ismerte személyesen a hun királyt, viszont olyan forrásokat használt fel, akik találkoztak a hunok vezérével.

"Ha a magyar néphagyományt nézzük, akkor 3 motívumot lehet felfedezni Attila temetésénél. Az egyik a hármas koporsóba történő temetés, a másik a folyómederben, vagy a Tiszában, hogyha konkrét esetről beszélünk, illetve, hogy a temetésben résztvevőket megölték."

- kezdte Sóti Lajos történész.

A történész szerint azonban az ismereteink teljesen rosszak a temetkezés kapcsán.

"A folyómederbe történő temetés nem Attila esetében történik, hanem a 410-ben meghalt Alarik vizigót király esetében."

Más is foglalkozott Attila történetével

Priszkosz is értekezett a hunokról, különös az öltözékükről, innen tudjuk, hogy a hunok arannyal és drágakövekkel diszitett lábbeliket hordtak, illetve a fegyvereik is díszesek voltak. Szintén Priszkosz írt arról, hogy hol lehetett Attila városa, hiszen ez fontos kiindulópontja annak, hogy hol helyezték örök nyugalomra a magyar történelem egyik legnagyobb alakját, hiszen úgy vélik, hogy ebben a központban halt meg.

"Nagyon nehéz pontosan beazonosítani, hogy hol lehetett Attilának vagy a hunok városa."

Viszont a nomád uralkodók udvarai nagyon mobilak voltak az életformájukból fakadóan.

Priszkosz járt Attila központjában, így vannak erős sejtesék annak kapcsán, hogy hol lehetett anno a birodalom főhadiszállása.

"Egyesek megkockáztatják, hogy a Dél-alföld régiójában lehetett ez a főhadiszállás."

- árulta el Felföldi Szabolcs, aki hozzátette, hogy Hódmezővásárhely határában előkerült egy nagyon komoly lelet, így van esélye annak, hogy valóban a környéken volt a hunok központja.

Nincs nyoma a sírnak

A kutatók egy dologban egyet értenek, Attilát valószínűleg értékekkel együtt temették el.

"Régészeti anyagban igazán gazdag hun sírral itt a Kárpát-medencében eddig nem is szembesültünk."

Az Al-Dunánál találtak 2 olyan hun sírt, amelyik kiemelkedő gazdagságú.

"A Kárpát-medencében egy darab ilyen sincsen. Női sírok vannak, férfi sír nincs."

Áldozati együtteseket azonban találtak Magyarországon, ami köthető lehet egy nagy király temetéséhez is, azonban csontok nem kerültek elő.

A legtöbb hun lelet innen került elő

Szeged-Röszke melletti Nagyszéksós az egyik legfontosabb lelőhely. 1912-ben kerültek elő az első áldozati leletek, amiket a gyerekek buktákért adtak-vettek az iskolában. Végül egy szegedi ékszerész ismerte fel, hogy színarany dolgokat találtak a gyerekek, ezután kezdődtek meg az ásatások a környéken Móra Ferenc kérésére. Ezek a tárgyak azonban Attila korát megelőzően kerültek a föld alá a kutatók szerint.

Ennyi helyen találták meg Attila sírját

80 helyen is úgy vélik, hogy felfedezték a hun vezér temetkezési helyét, egészen Franciaországig. Rengeteg olyan levél érkezett a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, miszerint megtalálták Attila sírját. Szegeden a 19. században arról beszéltek, hogy a Széchenyi tér volt Attila sátrának a helye. Egy férfi szintén Szeged környékéről azt állította az 1940-es években, hogy megjelent neki álmában Attila és megmutatta, hogy hova temették, azonban valódi ásatásokat ott sosem végeztek, ahol Kopcsányi Gyula megjelölte. Jászberényt is megjelölték helyszínként, hogy a Zagyva medrében van Attila teste eltemetve, de Szentesen is kutakodtak a hunok nyomai után.

Móra Ferenc 1929-ben írt Leszámolás Attilával címmel egy értekezést is annak kapcsán, hogy szerinte a néphagyományban megjelenő temetkezési helyek csak íróktól származnak, nevesül Jókai Mórtól és Gárdonyi Gézától, akik a hármas koporsós, illetve a folyómederben való temetéssel foglalkoztak.

Ebben a videóban értekeznek a történészek a hunok történelméről, érdekes dolgokat árulnak el arról is, hogy például Indiával is kapcsolatban voltak a hunok: