promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
A Pilvax titkos történetéről hallgatnak, egyetlen ember miatt történt minden, döbbenetes tárgyakat rejtegettek ott

A Pilvax titkos történetéről hallgatnak, egyetlen ember miatt történt minden, döbbenetes tárgyakat rejtegettek ott

Borítókép:  Profimedia/illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

Ha március 15-ére gondolunk, akkor minden embernek eszébe jut egy ikonikus helyszín, méghozzá a Pilvax kávéház.

Az emblematikus helyszín bontócsákány áldozata lett, ami már csak azért is döbbenetes, hiszen 1848. március 15-ének többi helyszínére a mai napig nagy tisztelettel tekintenek.

Nem Pilvaxként indult a története

1838-ban, vagyis 10 évvel a forradalom előtt nyitotta meg kapuit a Pilvax kávéház a ma Petőfi Sándor nevét viselő, akkori Uri utcában, az úgynevezett Libasinszky-házban, ám akkor még Cafe Renaissance-nak nevezték. 1842-ben vásárolta meg a helyet Pilvax Károly, aki egészen 1846-ig üzemeltette. Ezt követően Fillinger János bérelte a helyet, azonban a neve nem változott meg, maradt Pilvax és így is vonult be a magyar történelembe a kávézó.

Hogyan lett a forradalom helyszíne?

Petőfi alapította Tízek Társasága gyakran látogatta a kávézót. Krúdy Gyula az egyik az egyik regényében így írt a Pilvaxról:

„Reggeltől estig itt lehetett találni az ifjúság akkori vezéreit, mégpedig az úgynevezett Közvélemény-asztalánál, amely nagy, kerek márványasztal volt a kávéház közepén, amely asztal mellett akár húszán is elfértek.”

A közvélemény-asztala lett végül a Pilvax valódi szelleme, amit a pozsonyi diétán alapítottak.

„Ennél az asztalnál hangzottak el a legszigorúbb bírálatok az országgyűlésen elmondott beszédekről. Később a jurátusok Pestre költöztek, miután a diétának vége volt. Ott  hagyták egypár esztendejüket Pozsonyban, de a Közvélemény-asztalát magukkal hozták. Ennél a kerek márványasztalnál üldögélt Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Bulyovszky Gyula, Vajda János és mások a nevezetes »Tizekből«, az akkori költőkből és írókból, akiket az ifjúság a vezéreinek tekintett.”

- írja Krúdy.

Így nem véletlen, hogy a márciusi ifjak ennél az asztalnál ülve álmodtak meg egy szebb jövőt maguknak és az országnak. A forradalom szelleme mellett azonban gyakran látogatták a Pilvaxot jogászok is, erről pedig a korabeli lapok is előszeretettel írtak.

A Szabadság csarnoka

Kevesen tudják, de 1848-ban Petőfi Sándor kedvéért átnevezték a Pilvaxot, méghozzá a Szabadság csarnoka nevet kapta, erről a Jelenkor számolt be a forradalom előtt.

Mi lett a sorsa a Pilvaxnak, vagyis a Szabadság csarnokának?

A forradalom és szabadságharc bukása utáni években a kávéháznak több tulajdonosa volt, azonban csak egyikük ápolta annak emlékét, hogy Petőfiéknek milyen fontos helyszín volt ez. Schowanetz János a kávézóban kitette Petőfi és Jókai portréját, majd az épületre is helyezett ki egy emléktáblát, hogy emléket állítson március 15-nek.

Bontócsákányra ítélték

1910-ben már nem volt menekvés a Pilvax számára, ugyanis a lebontásáról döntöttek az átfogó városrendezés miatt. Egy évvel később, 1911. november 7-én közölte a Budapesti Hírlap, hogy bezárták a márciusi ifjak nevezetes törzshelyét.

„A mai nappal megszűnt a Pilvax-kávéház. A históriai nevezetességű kis helyiség ajtóit örökre bezárták, mert a Koronaherceg-utcai házat, a melyben eddig volt, lebontják a többi mellette lévő házakkal együtt”

- írták a korabeli tudósítások, melyet a pestbuda.hu szemlézett.

Az utolsó napján a kávéház búcsúünnepséget tartott, ahol az is elhangzott, hogy mi lesz a közvélemény-asztal sorsa.

"A kávéház mostani gazdája a Petőfi-Háznak ajándékozta a régi Közvélemény asztalán kívül mindazokat a régi tárgyakat, a melyeket relikviaként őriztek a kávéházban."

- állt a Budapesti hírlap sorain az esemény kapcsán.

Az épületet végül 1913-ban bontották le, azonban 1914-ben megnyitotta a kapuit az új Pilvax, amelynek belsejét az eredeti Pilvax alapján tervezték meg.

A Petőfi Irodalmi Múzeum a közvélemény-asztalának emlékét a mai napig őrzi, ebben a videóban erről lehet hallani: