Egész Európát megrázta a székelyföldi vulkánkitörés, mindent letarolt a pusztítás és az emberek csak bámultak
Síron túli látvány lehetett, ahogy mindent elsöpört a vulkán, kevés a bizonyíték, ami megmaradt.
A mai szemmel békésnek tűnő Kárpát-medence története korántsem volt mindig ilyen nyugodt. A hegyek, amelyek ma kirándulók és turisták kedvelt célpontjai, valójában egy régi, sokszor pusztító földtani múlt tanúi. A szakemberek szerint a térségben az elmúlt húszmillió év során olyan vulkánkitörések zajlottak, amelyek Európa legnagyobbjai közé tartoztak. Ennek a hosszú vulkáni láncnak az egyik utolsó állomása a székelyföldi Csomád vulkán volt, amely nagyjából harmincezer évvel ezelőtt produkálta az utolsó kitörését.
Könyörtelenek a románok, elvették a leghíresebb magyar település nevét, amire minden magyar könnyes szemmel emlékszik
Olvass tovább...
A mai Erdély területén magasodó hegy gyomrában ma a Szent Anna tó található, ám a geológusok szerint ez a táj egykor egészen más arcát mutatta, amikor még láva, hamu és robbanások formálták a vidéket.
A Csomád különlegessége abban rejlik, hogy a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjai közé tartozik, és geológiai értelemben még nem tekinthető végleg kialudtnak.
A magyar és román kutatók szerint a tűzhányó alatt ma is található olvadéktartalmú magma, amely ugyan jelenleg nem képes kitörést okozni, de elméletben megvan a lehetősége annak, hogy egyszer újra aktivizálódjon. A vulkánkitörések során hatalmas mennyiségű hamu és törmelék került a levegőbe, amelyet a szél akár több száz vagy ezer kilométer távolságra is elszállíthatott. Ennek nyomait ma is megtalálják Európa különböző pontjain, de főleg a romániai fiatal üledékrétegekben, ami arra utal, hogy egy ilyen esemény nem csupán helyi, hanem akár kontinensnyi területre is hatással lehetett.
Magyar város van Svájc közepén, ezen hüledezik 10 millió ember
Olvass tovább...
Ha visszatekintünk a több tízezer évvel ezelőtti időkre, könnyű elképzelni, milyen döbbenetes látvány lehetett ez azoknak az embereknek, akik akkoriban a mai Székelyföld környékén éltek. A modern tudomány szerint a Csomád utolsó kitörése nem csendes lávafolyással járt, hanem robbanásos esemény lehetett. A levegőbe lövellt kőzetdarabok és horzsakövek még több tíz kilométeres távolságban is hullhattak a földre. A lángoló égbolt, a hamufelhők és a földet megrázó robbanások látványa olyan jelenség lehetett, amelyet az akkori emberek aligha tudtak értelmezni.
Számukra ez minden bizonnyal felfoghatatlan természeti erőként jelent meg, amely előtt csak álltak és értetlenül figyelték a hegy pusztító haragját.
A tudományos kutatások szerint a Csomád kitörése sok tekintetben hasonlíthatott az olyan híres vulkánkatasztrófákhoz, mint amilyet az olaszországi Vezúv okozott az ókorban. A robbanások során hatalmas mennyiségű törmelék és hamu került a légkörbe. Az ilyen jelenségek nemcsak a közvetlen környezetben okoznak pusztítást, hanem az éghajlatra és az élővilágra is hatással lehetnek.
A Kárpát-medence vulkáni története ezért fontos a kutatók számára, mert segít megérteni, hogyan működnek a hosszú időn át szunnyadó tűzhányók, és milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy ilyen hegy egyszer újra életre kelhet.
(Forrás: 24.hu)
