Egész Európát megrázta a székelyföldi vulkánkitörés, mindent letarolt a pusztítás és az emberek csak bámultak

A mai szemmel békésnek tűnő Kárpát-medence története korántsem volt mindig ilyen nyugodt. A hegyek, amelyek ma kirándulók és turisták kedvelt célpontjai, valójában egy régi, sokszor pusztító földtani múlt tanúi. A szakemberek szerint a térségben az elmúlt húszmillió év során olyan vulkánkitörések zajlottak, amelyek Európa legnagyobbjai közé tartoztak. Ennek a hosszú vulkáni láncnak az egyik utolsó állomása a székelyföldi Csomád vulkán volt, amely nagyjából harmincezer évvel ezelőtt produkálta az utolsó kitörését.

A mai Erdély területén magasodó hegy gyomrában ma a Szent Anna tó található, ám a geológusok szerint ez a táj egykor egészen más arcát mutatta, amikor még láva, hamu és robbanások formálták a vidéket.

A Csomád különlegessége abban rejlik, hogy a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjai közé tartozik, és geológiai értelemben még nem tekinthető végleg kialudtnak.

A magyar és román kutatók szerint a tűzhányó alatt ma is található olvadéktartalmú magma, amely ugyan jelenleg nem képes kitörést okozni, de elméletben megvan a lehetősége annak, hogy egyszer újra aktivizálódjon. A vulkánkitörések során hatalmas mennyiségű hamu és törmelék került a levegőbe, amelyet a szél akár több száz vagy ezer kilométer távolságra is elszállíthatott. Ennek nyomait ma is megtalálják Európa különböző pontjain, de főleg a romániai fiatal üledékrétegekben, ami arra utal, hogy egy ilyen esemény nem csupán helyi, hanem akár kontinensnyi területre is hatással lehetett.

Ha visszatekintünk a több tízezer évvel ezelőtti időkre, könnyű elképzelni, milyen döbbenetes látvány lehetett ez azoknak az embereknek, akik akkoriban a mai Székelyföld környékén éltek. A modern tudomány szerint a Csomád utolsó kitörése nem csendes lávafolyással járt, hanem robbanásos esemény lehetett. A levegőbe lövellt kőzetdarabok és horzsakövek még több tíz kilométeres távolságban is hullhattak a földre. A lángoló égbolt, a hamufelhők és a földet megrázó robbanások látványa olyan jelenség lehetett, amelyet az akkori emberek aligha tudtak értelmezni.

Számukra ez minden bizonnyal felfoghatatlan természeti erőként jelent meg, amely előtt csak álltak és értetlenül figyelték a hegy pusztító haragját.

A tudományos kutatások szerint a Csomád kitörése sok tekintetben hasonlíthatott az olyan híres vulkánkatasztrófákhoz, mint amilyet az olaszországi Vezúv okozott az ókorban. A robbanások során hatalmas mennyiségű törmelék és hamu került a légkörbe. Az ilyen jelenségek nemcsak a közvetlen környezetben okoznak pusztítást, hanem az éghajlatra és az élővilágra is hatással lehetnek.

A Kárpát-medence vulkáni története ezért fontos a kutatók számára, mert segít megérteni, hogyan működnek a hosszú időn át szunnyadó tűzhányók, és milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy ilyen hegy egyszer újra életre kelhet.

(Forrás: 24.hu)

Ilyen feltételekkel éledhet fel a Csomád vulkánként: