Magyar város van Svájc közepén, ezen hüledezik 10 millió ember

Európa-szerte találhatók magyar történelmi emlékek

Európa számos pontján találkozhatunk magyar vonatkozású történelmi emlékekkel - nem egyszer váratlan helyeken, templomokban, kolostorokban vagy akár városi címerekben is.

Ezek közül sok egészen a középkorig vezethető vissza, amikor a Magyar Királyság az európai politikai és dinasztikus rendszer fontos szereplője volt. 

Az uralkodócsaládok közötti kapcsolatok egyik legfontosabb eszköze a nemzetközi házasság volt: királyi hercegnők és hercegek gyakran kerültek idegen udvarokba, hogy szövetségeket erősítsenek meg.

Az Árpád-ház tagjai sem voltak kivételek, a magyar királyi család rokoni szálai Itália, a Német-római Birodalom, a Balkán és Közép-Európa uralkodóházaihoz is elértek. Ezek a kapcsolatok sokszor egészen váratlan történelmi emlékeket hagytak maguk után - akár még Svájcban is.

Egy svájci címerben él tovább a magyar királyi jelkép

A Winterthur közelében fekvő Töss településének címerében a mai napig látható a magyar királyi címer egyik jellegzetes motívuma: a kettős kereszt és a hármas halom.

A különös heraldikai kapcsolat egy magyar királylány sorsához kötődik: itt élt és itt is halt meg Boldog Erzsébet, III. (Velencei) András, az utolsó Árpád-házi magyar király egyetlen gyermeke.

A hercegnő 1292-ben született, majd apja 1301-es halála után a magyar történelem egyik sorsfordító korszakának szereplője lett: miután III. András halálával az Árpád-ház férfiága kihalt, Erzsébet a dinasztia utolsó egyenesági leszármazottjaként került a történelembe.

Száműzetés és kolostori élet Svájcban

A politikai változások után III. András özvegyét, Habsburg Ágnest és a fiatal hercegnőt Magyarországról száműzték. Az apai örökséget és az özvegyi javadalmat csak azzal a feltétellel kapták meg, hogy soha többé nem lépnek magyar földre.

1308-ban a mindössze tizenhárom éves Erzsébet a mai Svájc területén fekvő tössi domonkos kolostorba került, ahol élete végéig apácaként élt.

Kortársai rendkívüli jámborságról és mély vallásosságról számoltak be: apácatársa, Elsbeth Stagel feljegyzései szerint különösen erős Mária-tisztelet jellemezte, látomásairól is beszámolt.

Erzsébet végül 1336. október 31-én hunyt el a kolostorban, halála pedig az Árpád-ház egyenesági kihalását jelentette, amivel kétségkívül lezárult egy fejezet a magyar történelemben.

Ebből a videóból még sok érdekesség kiderül az Árpád-házról: