Furcsa lényt találtak a Dunántúlon, az egész vármegyét rettegésbe taszította a látvány

A Bakony manapság is meghatározza mind a Dunántúl, mind a Balaton északi partjának látképét. Kevesen vannak vele tisztában, hogy nem csak szimpla látványosság, hanem történelmi látlelet is ez a földrajzi csoda, amely jó pár tíz millió évvel ezelőtt még teljesen más arculatát mutatta. A Kárpát-medence egykoron még másként festett, a dinoszauruszok által uralt, töredezett szigetvilág volt a majdani Pannon-tengerrel.

A 85 millió évvel ezelőtti állapotok pedig szinte tökéletesen megőrződtek a Bakonyban, amely a Kréta időszak egyik csúcspontjának számított az élővilág változatosságának tekintetében. Európa egyik legfontosabb lelőhelyévé nőtte ki magát ez a globális viszonylatban aprónak számító Veszprém vármegyei helyszín. A környékhez kapcsolódik számos korábbi felfedezés, vagy a közelmúltból az ajkaceratops előtalálása is.

A legújabb „kincset” pedig egy még különlegesebb ragadozó meglelése jelenti.

Egy ragadozó maradványait fedezték fel, amely krokodilszerű lényként rótta a szárazföldet a mai Bakony környékén a dinók földi pályafutásának utolsó korszakában. A Doratodon carcharidens nevet kapó őshüllő koponyája maradt meg az utókor számára, és ennek alapján próbálták meg a szakértők újjáalkotni egykori küllemét is.

A kutatók szerény becslései szerint bármennyire is barátságtalan küllemmel rendelkezett a szóban forgó állat, nem volt az a kifejezetten elrettentő példány. Szerintük csak alig 1,5 méter hosszúságot ért el a farkával együtt. Persze még így is komoly riválisa lehetett a szigetvilág egyéb dinoszauruszainak, és áldozatai között a szerény számú ősemlősök és a kisebb méretű dinók lehettek döntő számban. Bár hosszú lábaival alighanem a vízbe is szívesen belegázolt a sekély tengerben egy-egy finom falatért.

Van még más is

Az iharkúti lelőhely kutatása ma is folyamatosan zajlik, és a paleontológusok szerint még bőven rejthet meglepetéseket a bakonyi föld. Az itt előkerült fosszíliák nemcsak Magyarország ősi élővilágáról árulnak el egyre többet, hanem a dinoszauruszok korának európai történetét is segítenek pontosabban megérteni. Nem kizárt, hogy a jövőben újabb különleges fajok maradványai kerülnek majd elő a Bakony mélyéről. Ami azért is fontos, mert az élőlények evolúciója ezeken az időszakosan elzárt szigeteken teljesen más irányt is vehetett, mint a globálisan élt társaiké. 

(Forrás: Vehir)

A Pannon-tenger története pár percben, megdöbbensz, hogy mikor száradt ki: