Felnyitották Bem apó sírját, aztán jött a totális őrület, ma senki nem érhet hozzá a szabadságharc legendájának nyughelyéhez

Petőfi Sándor és Bem József sorsa összefonódott

Józef Zachariasz Bem, Bem József vagy Bem apó, vagy éppen muszlim néven Murád török pasa. Nagyon sok neve volt a magyar szabadságharc legendás lengyel tábornokának, aki bizony örökre beírta magát a magyar történelembe is, alakja összeköti azonnal a lengyel és magyar történelmet is, illetve azonnal összekötik Petőfi Sándor nevét is a magyar szabadságharccal és az erdélyi hadszíntérrel.

Kevesen tudják, hogy a magyar szabadságharc bukása után az oszmánokhoz ment, és ott is szolgálatba állt, még vallást is váltott, muszlim lett.

Érdekesség, hogy Bem apó 1848-ban még csak ötvenes évei elején járt, az apó nevet tehát nem az életkora miatt kapta, hanem a nagyon is őszülő szakálla után akasztották rá a nevet a katonái.

A történelem egyik legnagyobb fordulata: Nem temethették el keresztény földben, így a föld felett temették el végül

Több szabadságharcban is részt vett, egész élete végéig harcolt, végül török pasaként halt meg Törökországban. Oda került, nem adták ki az oroszoknak, mivel nagyon is tudatában voltak vele, hogy egy mesteri stratéga került hozzájuk. A 20. században azonban a maradványait hazaszállították Lengyelországba,

viszont miután kinyitották a sírját, probléma alakult ki.

Muszlimként nem temethették el keresztény földben, épp ezért egy elképesztő megoldást választottak, Bem apót nem a föld alá temették el, hanem egy olyan helyre, ahol mindenki láthatja, viszont meg nem érinthet a sírját sosem. Sírja egy tó közepén lebeg oszlopok tetején, a magasban áll tehát abban a városban, ahol egykor született, és ahonnan elindult messzi útjára, csatákon és háborúkon át, hogy aztán megtalálja végső nyughelyét török földben.

Így néz ki ma Bem József sírja Lengyelországban, amely lengyelek, törökök és magyarok zarándokhelye ma Lengyelországban: