Bem apó sírja lebeg a levegőben egy lengyel város közepén, ilyen rendkívüli látványban ritkán lehet részed

A magyar szabadságharc hősei

Ha az 1848/1849-es magyar szabadságharc történetéből kellene felsorolni azonnal három nevet, akkor szinte biztos, hogy mindenki Petőfi Sándor és Kossuth Lajos mellett Bem József, azaz Bem apó nevét mondaná. Róla maradt fent talán a legtöbb legenda, Petőfi Sándor neve pedig szorosan kapcsolódik Bem József nevéhez az erdélyi hadszíntér esetén.

Bem József Lengyelországban született, méghozzá annak is déli részén, ám a családja cseh származású. Érdekesség, hogy a katonák Bem apónak is hívták, és ez marad fenn az utókornak is. Ám Bem József 1848-ban még csak 54 éves volt, ám őszülő szakálla miatt is akasztották rá ezt a nevet a katonák, akik végtelenül tisztelték a zsenit, aki később még a Török Birodalmat is szolgálta, végül pedig oszmán pasa is lett.

Korábban, még a magyar szabadságharc előtt is részt vett 1830-ban a lengyel szabadságharcban. Sőt, kevesen tudják azt róla, hogy részt vett még 1812-ben Napóleon oroszországi hadjáratában is. Aztán a varsói tüzériskola tanára is lett.

A Török Birodalomban áttért az iszlám hitre, végül nem került orosz hadifogságba, a törökök nem adták ki nekik. Komoly feladatokat is kapott a törököktől, akik szintén tisztelték a zsenijét. Végül muszlimként temették el, és ez okozott gondot Lengyelországban is, amikor hazaszállították a maradványait.

Ez már a 20. században történt.

Murád pasaként halt meg, muszlimként pedig nem temethették keresztény földbe (a törökök ragaszkodtak hozzá, hogy muszlim hitét tiszteletben tartsák a lengyelek), épp ezért rendkívüli síremléket kapott, a sírja nem ér a földhöz, hanem oszlopokon áll egy tó közepén. Ott temették el, ahol született, sírja úgy néz ki, mintha lebegne a város közepén.

Így néz ki a síremlék: