promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Mindent megváltoztat egy magyarországi régészeti felfedezés, megdöbbentő dolog derült ki az emberiség történelméről

Mindent megváltoztat egy magyarországi régészeti felfedezés, megdöbbentő dolog derült ki az emberiség történelméről

Borítókép:  Profimedia
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

A nemzetközi kutatócsapat szerint óriási jelentőségű a felfedezés.

Szenzációs hazai felfedezésről beszél a világ

Magyarország ritkán kerül a nemzetközi figyelem középpontjába régészeti felfedezések miatt, most azonban pontosan ez történ: egy új kutatás a kőkori temetkezéseket vizsgálva arra jutott, hogy a több mint 7000 évvel ezelőtti társadalmakban a nemi szerepek jóval rugalmasabbak lehettek, mint azt sokan gondolják.

A vizsgálatot Sébastien Villotte és kutatótársai végezték a French National Center for Scientific Research (Francia Nemzeti Központ a Tudományos Kutatásért) intézetből. A szakemberek 125 felnőtt ember csontvázát elemezték két neolitikus lelőhelyről, a Polgár község környékén található Ferenci-hát és Csőszhalom területéről.

A kutatás célja az volt, hogy jobban megértsék, milyen társadalmi szerepek léteztek a kőkori közösségekben. A tudósok a csontvázak nemét elsősorban a medence formája alapján határozták meg, ami a régészetben az egyik legmegbízhatóbb módszer, ha pedig ez nem adott egyértelmű választ, akkor ősi DNS-vizsgálatot is alkalmaztak.

Árulkodó temetlezési szokások

A kutatás eredményei szerint a korábbi, körülbelül 7300-7100 évvel ezelőtti temetkezések a Ferenci-hát lelőhelyen viszonylag kevés különbséget mutattak a férfiak és a nők között: a sírokban kevés tárgyat találtak, és ezek sem követték egyértelműen a nemek szerinti mintázatot.

A csontokon látható elváltozások azonban fontos információkat adtak az egykori életmódról. A kutatók olyan nyomokat kerestek, amelyek például nehéz fizikai munkára, ismétlődő mozdulatokra vagy hosszan tartó térdelésre utalhatnak.

Az eredmények szerint a nők közel fele olyan csontelváltozásokat mutatott, amelyek arra utalnak, hogy gyakran dolgoztak térdelve, míg a férfiaknál ez jóval ritkábban fordult elő.

A későbbi időszakban azonban már erősebben elkülönülő temetkezési szokások jelentek meg Csőszhalom lelőhelyen: a nőket gyakran kagylógyöngyökből készült övekkel temették el, míg a férfiak sírjában inkább kőeszközök kerültek elő.

A kőkorszaki társadalom rugalmasabb lehetett, mint gondoltuk

A kutatók ugyanakkor több olyan temetkezést is találtak, amelyek nem illeszkedtek a megszokott mintába: Csőszhalom lelőhelyen például néhány embert a korabeli szokásokhoz képest a másik oldalára fektetve temettek el.

Különösen figyelemre méltó egy női csontváz, amely mellé nem kagylógyöngyökből készült övet, hanem egy csiszolt kőeszközt helyeztek - szakértők szerint ez annak a jele, hogy az illető életében olyan feladatokat is ellátott, amelyeket a közösség általában inkább férfiakhoz kötött.

A csontokon talált sérülések és elváltozások is azt mutatják, hogy bizonyos fizikai munkák nem kizárólag egyik vagy másik nemhez tartoztak: a kutatók szerint mindez arra utal, hogy bár léteztek hagyományos szerepek, ezek nem voltak teljesen merevek.

Egy európai régészeti szervezet videója a Polgár térségében található kőkorszaki temetőkről (angol nyelvű videó):

forrás: iFLScience