
Teljes sokk, kiderült Petőfi Sándor legnagyobb titka, nem véletlenül maradt ki a történelemkönyvekből?
Olvass tovább...


Lassan 20 éve rabolták ki az egykori pártvezér és a felesége sírját.
Kevés olyan politikus van a magyar történelemben, akinek a neve egy teljes korszakot jelöl. Kádár János ilyen figura volt: ez egykori pártfőtitkár több mint három évtizeden át meghatározó szerepet játszott Magyarország irányításában, a történészek ma is Kádár-korszaknak nevezik az 1956 utáni időszak jelentős részét.
Megítélése máig erősen megosztó. Vannak, akik a viszonylagos társadalmi stabilitást és a gulyáskommunizmus időszakát emelik ki, míg mások a diktatúra működését, az 1956-os forradalom leverését követő megtorlásokat és a politikai elnyomást hangsúlyozzák - abban azonban a legtöbb történész egyetért, hogy Kádár János a 20. század egyik legmeghatározóbb magyar politikusa volt.
Halála után a budapesti Fiumei úti sírkert Munkásmozgalmi Panteonjában helyezték örök nyugalomra. Évtizedekig úgy tűnt, hogy sírja a történelem egy lezárt fejezetét jelképezi, 2007-ben viszont olyan esemény történt, amely ismét reflektorfénybe helyezte a nevét.

Olvass tovább...
2007 májusában robbant a hír, hogy ismeretlen tettesek megrongálták Kádár János sírját: a síremléket felnyitották, a koporsót feltörték, a maradványok egy részét elvitték. A vizsgálatok szerint a koponya és több csont is eltűnt.
A vandálok nemcsak a volt pártvezető nyughelyét bolygatták meg: a sírban elhelyezett urnát is elvitték, amely Kádár János feleségének, Tamáska Máriának a hamvait tartalmazta.
A helyszínen egy politikai üzenetet tartalmazó feliratot is hagytak ("Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat"), amely félreérthetetlenül utalt arra, hogy az akciónak ideológiai indítéka lehetett.
A sírrablás meglehetősen nagy felháborodást váltott ki Magyarországon. Politikai oldaltól függetlenül szinte minden közszereplő elítélte a történteket, miközben a közvélemény jelentős része is úgy vélte, hogy a sírok meggyalázása minden körülmények között elfogadhatatlan.

Olvass tovább...
Az eset után számos legenda és találgatás kezdett terjedni. Az egyik legmakacsabb történet szerint a sírrablók azért vitték el Tamáska Mária urnáját, mert az rendkívül értékes lehetett - a feltételezés szerint valamilyen különleges anyagból készült, vagy jelentős pénzügyi értéket képviselt.
A későbbi vizsgálatok azonban egyértelművé tették, hogy ez nem igaz: az urna nem tartalmazott semmilyen különleges vagy értékes tárgyat, így az eltűnését nem lehet egyszerű anyagi motivációval magyarázni.
A történetnek egy különös jogi vonatkozása is volt. Mivel Kádár Jánosnak és feleségének nem voltak egyenesági leszármazottai, a kegyeletsértés jogi tényállása nem volt alkalmazható, ezért az ügyben rongálás miatt indult eljárás. A nyomozást végül 2007 novemberében megszüntették, a nyomravezetői díjat visszavonták.
A síremléket később helyreállították, majd védetté nyilvánították. A bűncselekmény azonban időközben elévült, így az elkövetőket már akkor sem lehetne felelősségre vonni, ha egyszer kiderülne a kilétük, így Kádár János sírjának meggyalázása a modern magyar kriminalisztika egyik legkülönösebb és máig megoldatlan rejtélye maradt.
forrás: index