Brutális titkokat rejt Hatvanpuszta, kulcsszerepe van a magyar történelemben

A közigazgatásilag Alcsútdobozhoz tartozó majorságot 1840 körül József nádor hozta létre 13 hektáron, méghozzá azért, hogy mintagazdaságként funkcionáljon a magyar mezőgazdaság fejlesztése érdekében.

Hatvanpuszta

Hatvanpuszta nevét egész Magyarország megismerte, amikor építkezés kezdődött a birtokon, ugyanis a tulajdonosa nem más, mint Orbán Győző, a magyar miniszterelnök édesapja. A Telex egyik olvasója annyira kíváncsi volt arra, hogy mi folyik a területen, hogy drónnal készített róla felvételeket.

Ezeket a felvételeket ebben a videóban lehet megnézni.

Hatvanpusztára már a politikai elit is bejelentkezett, ugyanis többen is eljátszottak azzal a gondolattal, hogy mit fognak csinálni a területtel, ha esetleg elbukja a választást. Ezzel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen: 

A magyar történelem fontos helyszíne

Az egykori hatvanpusztai gazdasági épületek egy része a 20. században műemléki védettség alá került, azonban sokkal érdekesebb, ami körbe öleli. A majorságot magas aranykorona értékű földek veszik körül, így nem csoda, hogy ott kísérleteztek a magyar gazdaság fejlesztésével.

Már a török hódításkor említik

A mai Hatvanpuszta helyén a török hódítás előtt egy falu volt, és az adatok szerint a Hatvan nevet viselte. Ma is létezik ilyen magyar település, azonban jóval messzebb Hatvanpusztától. 

"A török kiűzése után az elnéptelenedett korábbi településeknek az emlékezetben megmaradt nevét gyakran kiegészítették a „puszta” megjelöléssel. A későbbi majorság először egy 1783-as katonai térképen található meg Hatvani puszta néven."

- írja a Wikipédia.

Amikor József nádor a gondozásába vette a birtokot, akkor juhok tenyésztésére szánta a majorságot. 

"Hamarosan az itt nemesített alcsúti juhok adták a legkiválóbb gyapjút az országban. Hunfalvy János Magyarország és Erdély képekben című, 1856-os útleírásában is megemlíti az itteni juhtenyésztést."

A magyarok egytől egyig el voltak ájulva attól, ami Hatvanpusztán történt.  Vajda János költő, aki 1845-ben az alcsúti mintagazdaságban gyakornok volt, így írt róla:

„Úgy tetszett, mintha az új Magyarország napja kelne ott előttem, ahonnan egy szebb jövendő korszerű művelődésének fénye sugárzik szerteszét a hazára. Az alcsúti uradalom volt ugyanis egész Európában a legelső, sehol utol nem ért tökélyű mintagazdaság.”

Ebben a videóban is Hatvanpuszta történelmével foglalkoznak: