Innen kapta a nevét Hatvanpuszta, megrázó ami ott történt

Hatvanpuszta neve az elmúlt években a nagyszabású építkezések és a miniszterelnök személye miatt került a figyelem középpontjába. Arról azonban sokkal kevesebb szó esik, hogy a Fejér vármegyei birtok neve honnan ered, és milyen megrázó történelmi események húzódnak meg a háttérben. A ma ismert majorság helyén ugyanis egykor egy virágzó magyar falu állt, a nevéhez kapcsolt "puszta" szó pedig egy teljes közösség tragikus sorsáról árulkodik.

Egy falu, amit eltöröltek a föld színéről

A történészek kutatásai szerint a mai Hatvanpuszta helyén a török hódoltság idején egy Hatvan nevű, élettel teli falu létezett. A 150 éves török uralom azonban nem múlt el nyomtalanul, a folyamatos harcok és a portyázások során a település, sok más magyar faluhoz hasonlóan, teljesen elnéptelenedett. A lakosságát vagy megölték, vagy elüldözték, a házakat pedig lerombolták. A törökök kiűzése után a túlélő magyarok a semmivé lett, lakatlan települések neveihez gyakran hozzákapcsolták a "puszta" kifejezést, jelezve a pusztulást és a tragédiát.

Így lett a valaha virágzó Hatvan faluból Hatvanpuszta, a név, ami egy teljes közösség kiirtásának és egy település eltörlésének állít szomorú emléket.

A terület a 18. századra már csak egy majorságként épült újjá, de a neve örökre megőrizte az ott történt megrázó események emlékét.

A "legmagyarabb Habsburg" mintagazdasága

A terület történetében a következő nagy fejezet József nádor, a "legmagyarabb Habsburg" nevéhez fűződik.

Ő volt az, aki az 1820-as években az alcsúti uradalmához csatolta a kietlen pusztát, és egy európai hírű mintagazdaságot hozott létre rajta. A nádor eredetileg juhtenyésztésre használta a területet, és az itt tenyésztett alcsúti juhok adták a Magyar Királyság egyik legkiválóbb minőségű gyapjúját.

A majorságban a kor legmodernebb módszereit alkalmazták, és a bérmunkára épülő rendszer olyan sikeres volt, hogy híre ment az egész Osztrák Császárságban.

A pusztulástól a modern luxusig

József nádor halála után a birtok hanyatlásnak indult, a 20. század második felére pedig szinte teljesen elnéptelenedett. Az egykori cselédlakások és istállók lepusztultak, a majorság az enyészeté lett. A terület története a 2010-es években vett újabb fordulatot, amikor magánkézbe került, és megkezdődtek a modern építkezések.

Az egykori virágzó falu, majd a híres mintagazdaság helyén ma már egy modern, minden luxussal felszerelt komplexum áll, de a hely neve továbbra is őrzi annak a 16-17. századi magyar falunak a tragikus emlékét, amelynek a pusztulása árán létrejöhetett.