Fűrésszel estek neki a lótetemnek az éhezők a Budai Várban

Sokszor csak az éhezés és a végső kétségbeesés vitte rá a nőket, hogy kimerészkedjenek vízért és élelemért a titkos óvóhelyükről a Budai Vár alól, míg a férfiak harcoltak. 

Madocsai Miklós evangélikus lelkészt kérdezték a 81 évvel ezelőtti eseményekről, mivel ő személyesen is átélte Budapest ostromát.

Nem az a fontos, hogy a lövészároknak melyik oldalán állunk, hanem az a fontos, hogy ne legyen lövészárok.

– fogalmazott Madocsai Miklós, aki gyermekként tapasztalta meg az ostrom borzalmait.

 A Városháza alatti rejtekhelyen sétálva, a főváros egyik legizgalmasabb urbexén mesélte el az idegenveztő, hogy a budavári lakosoknak hetekig kellett bujdosniuk a föld alatt Budapest ostroma alatt a Budai Vár alatti bunkerban, amely a vár alatti középkori pincerendszer egy biztosított része volt. Az állami nyomda a világháború során a Budai Vár alatti barlangpincékből kialakított egy óvóhelyet, amelynek a benttartózkodási ideje pár óra volt. A második világháború alatt az orosz csapatok körbevették és beszorították a Budai Vár lakóit.

Tízezer ember került a pincékbe, és néhány óra helyett 8-10 hétig kellett ott vesztegelniük, de volt, aki 12 hetet is lent volt.

Amennyit csak tudtak, a saját élelmiszertartalékukból magukkal vittek, de amint ez elfogyott, éhezni kezdtek és nem volt más lehetőség, mint a felszínre merészkedni élelemért.

Nők mentek ki életüket kockáztatva. Mínusz 20 fok volt azon a télen, az évszázad egyik leghidegebb telén. Vitték a fűrészt, amivel vágtak a lóból és lent mécsesekkel és petróleumlámpásokkal világítottak, miközben megfőzték a pörköltet

– mondta a szakértő.

Sok nő az életét kockáztatva, hogy élelmet és vízet hordjon le a pincékbe, meghalt, mert repeszt vagy bombát, találatot kapott.

Természetes barlangrendszerbe is vezetett kijárat, át lehetett menni – ma már csak idegenvezetővel – a középkorban épített pincehálózatból, ha menekülésre került volna sor.

Bunkerlejárat váratlan helyekről a Budai Várban

Ezek a kis alagutak hozzáférhetőek budai vári lakosok számára mind a mai napig, hiszen a Budai Vár alagútrendszer fölé épített társasházainak pincéi egymásba nyílnak, hálózatként vannak összekötve bejáratokkal. Ma is lehet a föld alatt szomszédolni, de a múltban sajnos a túlélésért menekültek a bizonyult a földalatti járat rejtekébe.

Ha jobban belegondolunk, ez valakinek túlélést, de másoknak a biztos halált jelentette. Hiába volt kiút az ostromból a földalatti búvóhely, akinek elfogyott például az életmentő inzulin, nem volt hova mennie utánpótlásért, ami nélkül nem élhette túl a bezártságban töltött heteket. Csak azoknak volt esélyük, akik nem szorultak orvosi ellátásra és még nekik is élet-halál harcot kellett vívni.

A holttesteket kivitték és bombatölcsérekbe dobták. A mínusz 20 fokos hideg időjárásnak köszönhetően nem indult el semmilyen járvány a bomlásnak induló holttestekből.

Hátborzongató, mire veszi rá az embert az éhezés

Kalandosnak hangozhat a földalatti járatokban mászkálni, azonban hetekig nem látni az eget és a napot, távol a friss levegőtől és a harcoló szerettektől lelkileg és fizikailag is emberpróbáló. Hamar elfogyott az élelmük, ezért az ostrom idején bujdosók kénytelenek voltak kimerészkedni és, mivel máshoz nem jutottak hozzá, a katonák lovainak tetemeiből fűrészeltek maguknak húst és ették meg, ha lejutottak élve a pincébe.

A pince falán az RI 1943 felirat olvasható. Levittek ajtókat, szalmazsákokat, hogy ne a hideg betonon kelljen aludniuk a sötétben, mivel általában semmilyen közműszolgáltatás nem volt akkor. Vannak lenn olyan falak, melyekre ráírták nagy, nyomtatott betűkkel a rezgés szót, amely arra utal, hogy annak nekidőlni, támaszkodni tilos és életveszélyes. Ugyanis ha bomba robbant, az megmozgatta a létesítmény minden szerkezeti elemét – falait és ajtóit,– melyeknek támaszkodva az ember eltörhette a gerincét, betörhette a koponyáját.

Budapesten megvéd a metróhálózat

• A 2-es és 3-as metróvonal elvileg 220 ezer ember védelmét szolgálhatja bombázás esetén.
• Az óvóhelyre körülbelül 8-10 perc alatt kellett letelepülni a riasztás után, mert azt követően megérkeztek a bombázó repülőgépek.

• Ha valaki a metró 700-1000 méteres körzetében lakik, annak van esélye, hogy időben odaér, mielőtt  bezárnak a kapuk.

• A lezáró kapukat 10 percen belül becsukják, amelyek atombiztos 60 centiméteres zsilipekként működnek.
• Amikor a 4-es metrót építették, Demszky Gábor, akkori polgármester azt mondta, hogy erre nincs szükség, ezért ha ma egy bombát dobnának le a 4-es metró vonalán, annak vasbeton födémén úgy menne át a lövedék, mint kés a vajban.