Idegen szerkezetet találtak a tudósok egy erdélyi faluban, leesett az álluk, ők lehettek a magyarok ősei?

Erdély, ami miatt évek óta nem felhőtlenek a román-magyar kapcsolatok

Már korábban is írtunk arról, hogy a román történészek állítottak olyat, hogy a honfoglalás előtt Erdély román terület volt – szerintük a dákó-román kontinuitás elve mentén a románoknak igenis Erdély volt az egyik őshazájuk – az elmélet keretein belül a románok azt állítják, hogy a trianoni békeszerződés után megállapított határok előtt is románok laktak a területen. 

A dákó-román kontinuitás elve mentén a románok szerint nekik joguk van Erdélyre, hiszen ott éltek eredetileg is a románok ősei – jóval a trianoni békeszerződés által megszabott határok előtt.

Azonban egy új lelet ezt lehet, hogy felülírja – egy ősi, 7500 éves tárgyat találtak egy kis erdélyi faluban

Az ősi tárgyat közelebbről megnézve a kutatók gyorsan rájöttek, mivel állnak szemben: ez egy szobor volt, ráadásul 7500 éves. Az ősi szobor egy kis erdélyi faluból került elő – és valószínűleg egy földművelő nép faragta ki – olvasható a Múlt-kor oldalán:

A Kőrös (Criș)-Starčevo kultúra.

A Kőrös (Criș)-Starčevo kultúra egy ősi, földművelő nép, aki a Kárpát-medencében élt. Nem sokat tud róluk a modern tudomány az ősi népekről, azonban egy dolog biztos: minden bizonnyal ők voltak az első földműves nép a térségben – mondanunk sem kell, hogy jóval a trianoni határok előtt járták a Kárpát-medencét – és nem tartoztak egyetlen mai néphez sem.

A Kőrös (Criș)-Starčevo kultúra Európa első népeinek egyik alapvető rétege – ők Európa múltja: a nem a románoké, és nem is feltétlenül a magyaroké. 

Azonban készült a A Kőrös (Criș)-Starčevo kultúráról – és az avarokról – egy magyar nyelvű előadás, ami egy részletesebb betekintést nyújt a korai európai népek kultúrájába, abban az időben, amikor még nemhogy a trianoni békeszerződés után megszabott határok, hanem még a honfoglalás sem ment végbe. 

Az Európa első földműveseiről készített előadást itt lehet megnézni: