
Ez Trianon legszörnyűbb titka, magyar emberek árulták el a hazát, a szakértő mondta ki a fájó igazságot, ezt nem is akarod hallani
Olvass tovább...


A román történelmi elméletek nem feltétlen állnak maradéktalanul a valóság talaján.
Lássuk be, a magyar-román kapcsolat nem éppen a jószomszédi viszony mintapéldája. A trianoni békeszerződés óta a történelmi Magyarország részét képező Erdély Románia része, ez pedig olyan történelmi sérelmeket konzervált, amelyek időről időre a felszínre törnek.
Nem titok az sem, hogy a román történelemoktatásban akadnak olyan elméletek, amelyek finoman szólva sem élvezik a nemzetközi történészszakma egyöntetű támogatását - nem egy ilyen elméleten pedig a romániai magyar közösség is szívesen köszörüli a nyelvét.

Olvass tovább...
Ezek közül a legismertebb az úgynevezett dáko-román kontinuitás elmélete, amely szerint a mai románok közvetlen leszármazottai a római kori Dacia lakosságának és megszakítás nélkül élnek a térségben az ókortól napjainkig.
Az elmélet a XVIII-XIX. század fordulóján formálódott ki és nemcsak történeti, hanem politikai funkciót is betöltött, hiszen etnikai alapot szolgáltatott Erdély feletti igényekhez.
Nem minden román történész osztja azonban ezt a narratívát. Dan Alexe nyelvész jóval földhözragadtabb, bizonyítékokra építő magyarázatot kínál a román nép és nyelv eredetére.

Olvass tovább...
Alexe szerint a román nyelvű népesség Erdélybe kerülésére több reális forgatókönyv is létezik, de egyik sem támasztja alá az őslakosság tételét.
Elképzelhetőnek tartja, hogy a IX. században, bolgár-avar konfliktusok során román csoportok sodródtak északra, vagy hogy a tatárjárás után a magyar királyok telepítettek románokat az elnéptelenedett máramarosi térségekbe. Bár ezekről kevés írásos forrás maradt fenn, nyelvészeti és régészeti szempontból beszédes, hogy Erdélyben a késő középkorig nem találunk román neveket őrző sírjeleket.
Különösen figyelemre méltó, hogy a román nyelv első írásos megjelenésekor feltűnően egységes Erdélyben, Havasalföldön és Moldvában - Alexe ezt nem misztikus nyelvmegőrzéssel, hanem középkori betelepítésekkel magyarázza.
A román nyelvész szerint a Máramarosból délre irányított román közösségek magukkal vitték nyelvüket, amely így rövid idő alatt, egységes formában terjedt el, ami összhangban áll azzal is, hogy a román egyház balkáni, szláv liturgiát, cirill írást és bolgár egyházi alárendeltséget hozott magával, ami szintén kizárja a több évszázados erdélyi jelenlétet.
Dr. Visy Zsolt professzor alapos előadásából sok minden kiderül a dáko-román kontinuitás elmélet gyengeségeiről:
forrás: eloszekelyfold