Megfejtették a magyar királyi jogar titkát, sokkal ősibb tárgy mint gondolták, ez mindent megváltoztat

Ezer év a Kárpát-medencében

Ha hihetünk a hivatalos akadémia állásfoglalásnak, a magyarság immár több, mint 1000 éve él a Kárpát-medencében.

A honfoglalás időpontja az általános konszenzus szerint 896, ami nyilván inkább egyfajta szimbolikus dátum, a keresztény királyság viszonylatában viszont már nagyjából konszenzusos álláspont az 1000 éves történelem.

A királyság, mint államforma egészen az első világháború végéig fenn maradt, sőt, még Horthy Miklós is kormányzóként irányította az országot - a kormányzó pozíció kifejezetten a monarchiákban értelmezhető, akkor áll az állam élén ugyanis kormányzó, ha az uralkodó valamilyen okból nem tudja ellátni a feladatát.

A koronázási ékszerek

A hazai monarchisztikus berendezkedésben a közjogi dolgot mellett kiemelet szerepük volt tárgyaknak is. Első helyen persze a Szent Koronát kell feltétlenül megemlíteni, de ezen kívül is akadnak még koronázási ékszerek, amikről viszont jóval kevesebb szó esik.

A "maradék" közül az egyik legmisztikusabb a jogar, amiről most egy igen érdekes írás jelent meg egy magyar történelemmel foglalkozó csoportban - ez alapján pedig a jogar bizony sokkal komolyabb szimbolikával és ősibb történettel bír, mint azt a nagyközönség feltételezte volna.

Így néz ki közelről a magyar Szent Korona és a jogar:

Jóval ősibb tárgy, mint bárki gondolta volna

A vizsgálatok alapján jogar ugyanis nem egyetlen korszak egységes alkotása. Legfeltűnőbb eleme a kristálytiszta, faragott hegyikristály gömb. A rajta látható három oroszlán stílusa inkább a sztyeppei művészet világát idézi, mint a 11. századi keresztény heraldikát, a motívumok párhuzamai a korábbi szkíta-hun kultúrák leletei között is felbukkannak.

A kristály formája szabálytalan, az aranyozott ezüst foglalat pedig láthatóan ehhez igazodik. A művészettörténeti vizsgálatok szerint a kristály idősebb, mint a foglalat, vagyis egy korábbi, nagy becsben tartott tárgyat illesztettek be a királyi jelvények közé - hasonló megmunkált kristályokat találtak rangos nomád temetkezésekben Eurázsia-szerte.

Mindez felvet, hogy vajon miért került egy ilyen, nem keresztény eredetű tárgy egy új keresztény királyság hatalmi szimbólumai közé?

Az egyik értelmezés szerint ez tudatos politikai üzenet volt: az államalapítás korában fontos lehetett a folytonosság hangsúlyozása, hogy a régi elit és az új rend ne egymással szemben, hanem egymásra épülve létezzen - a jogar így nemcsak hatalmi jelvény volt, hanem jelképes híd is lehetett múlt és jelen között, ami a régi-új hatalom legitimációját szimbolizálta.

A jogarral kapcsolatos érdekességekkel nemzetközi oldalakon is foglalkoztak: