100 órát töltött az egyiptomi piramis fogságában, és a végén olyat látott, amitől megállt benne az ütő, felfoghatatlan jelentése van

Száz óra a kőgyomorban, ahol még senki sem járt

Egy különleges vállalásról számolt be egy külföldi turista, aki arra kapott engedélyt, hogy száz órát töltsön egy egyiptomi piramis belsejében. A rendkívüli egyiptomi piramis látogatás során a feltárás a dokumentált útvonalakon túl folytatódott: a résztvevő szűk, alig hozzáférhető alagutakon és katakombákon keresztül érte el a piramis mélyben húzódó kamráit, majd a belső szerkezet felső szintjeit is. A beszámolók szerint olyan helyekre jutott el, ahová alig néhány ember tehette be a lábát.

A vállalkozás célja eredetileg nem más volt, mint hogy közelebbről dokumentálja a piramis belső szerkezetét, de a hosszan tartó felfedezés meghozta gyümölcsét, végül váratlan rejtélyekhez vezetett, amelyet eleinte ők sem hittek el. 

A 99. órában rajzolódott ki a furcsa jel, a ősi temetkezési monument legfelső szintjén

A turista a bent töltött idő végéhez közeledve, nagyjából a 99. óránál figyelt fel egy halvány, korábban alig észrevehető karcolásra a kőfalakon. A rejtélyes felirat első pillantásra egyszerű graffitinek, falfirkának tűnt, de közelebbről vizsgálva szabályos alakzatok rajzolódtak ki az egyiptomi szent hely katakombájának a legfelső szintjének falán, a saját szeme láttára.

A felfedezés helyszíne nem egy ismert látogatói útvonal volt, hanem a piramis egyik felsőbb, nehezen megközelíthető pontja, ahol a levegő ritkább, a mozgástér pedig kifejezetten korlátozott volt a külföldi látogatóknak.

A beszámoló szerint a kamrát denevérek raja töltötte meg, amelyek a félhomályban cikázva, kiszámíthatatlan mozgással tették próbára az ott tartózkodók türelmét és figyelmét.

Héber nyomok vagy félreértett jelek? A kutatók első benyomása és megfejtése

A felirat első értelmezésekor epigráfiával és ókori írás rendszerekkel foglalkozó szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a karakterek formavilága bizonyos pontokon a héber ábécé korai változataira emlékeztet. A kutatók szerint a karakterek nem vallási szöveget alkotnak, és nem is későbbi korokból származó rongálásról van szó.

Az előzetes vizsgálatok alapján a jelek inkább munkacsoportokra utaló rövid feliratok lehetnek, amelyeket az építkezésen dolgozók hagytak hátra. A hasonló formák miatt merült fel a héber párhuzam.

A látvány, amely előtt elnémultak a felfedezők a több ezer éves falak között

A felirat megfejtése során kiderült, hogy az egyik szó jelentése nagyjából „csapat”, míg egy másik kifejezés „barátokat” vagy „társakat” jelöl. A teljes szöveg értelmezése szerint a bejegyzés egy építőbrigád neve lehetett, amely a piramis bizonyos részein dolgozott.

A szakemberek szerint a karcolat nagyjából 4600 évesre saccolható, és egyértelmű bizonyítékként szolgál arra, hogy a piramisokat szervezett munkások építették, nem pedig ismeretlen eredetű erők vagy a mai napig sokat emlegetett földönkívüli lények.

A kamra, amely szavak nélkül marasztalta a kíváncsi csapatot

A bent tartózkodók számára az egyik döbbenetet keltő pillanat egy ritka sírkamrában érkezett el, és amikor továbbindultak, néhány másodperc erejéig teljes csend telepedett a csapatra.

A falakon élénk vörös, kék és arany emberekre utaló alakzatok és részletgazdag ábrázolások rajzolódtak ki, olyan állapotban, mintha nem évezredekkel ezelőtt, hanem alig néhány nappal korábban készültek volna.

A jelenlévőknek szigorúan megtiltották, hogy hozzáérjenek a felületekhez, hiszen egyetlen érintés is maradandó károkat okozhatott volna a szigorúan őrzőtt ókori temetkezési kamrában. 

Amikor a piramis próbára tette az emberi testet és az egyiptomi kolosszus legmélyebb pontja

A merész barangolók beszámolói szerint a piramis legmélyebb pontjain a fizikai terhelés ellenére különös nyugalom fogadta őket. A hosszú, szűk járatokon való ereszkedést egy tágas, csendes kamra követte, ahol a mozgás számukra könnyebbé vált, volt idejük megállni, körbenézni és feldolgozni az addig látottakat. A hatalmas, üres tér egyfajta megállót jelentett az út során, ahol a csapat új erőre kapott. 

Továbbhaladva egy zavaros vízzel részben elárasztott kamrába jutottak, ahol a járat véget ért, és a körülmények már nem tették lehetővé a további előrejutást.

A szakértők szerint a pihenőkamrák tudatosan szolgálhatták az építők belső rendszerét: pihenőpontként, tájékozódási csomópontként vagy az útvonalak tagolására, amelyek segítették a mozgást és az építkezés szervezését.

Az alábbi videóban 20 perc 23 másodperctől érik el az egyiptomi piramis legfelső pontját, ahol a rejtélyes feliratokkal először találkozott a felfedező brigád: 

Forrás: Youtube videó