Ősi magyar földön bukkantak rá idegenek az európai „Bermuda-háromszögre”, sikoltva szaladtak ki a sötét erdőből

Ugyan egyes román történészek kétségbe vonják a dolog történelmi igazságtartalmát, és már ősi dákokat, románokat képzelnek Erdély területére a honfoglalás előtti korszakokból, mégis kétségtelen: Transzilvánia igenis ősi magyar föld, ahol még ma is temérdek magyar anyanyelvű ember éli a hétköznapjait, román zászló alatt. Azonban 1920-ban végérvényesen elvették ezt a meseszép, természeti és ásványkincsekben is gazdag területet Magyarországtól. 

Erdély nevét az egész világon ismerik, bár nem feltétlenül egy magyar, hanem egy vlach személyiség, Drakula gróf nyomán. Aki a történelmi feljegyzések szerint nem volt ismeretlen a magyar hatóságok számára sem. Bár igazán nagy hírnévre a vámpíros legenda és egy nagyszerű, hollywoodi magyar színész, Lugosi Béla miatt tehetett szert.

Mindez részét képezi a helyi, erdélyi folklórnak, amely akkorára duzzadt az évszázadok alatt, hogy megannyi, kevéssé ismert részlete van. 

Kolozsvár városa mellett van a Hoia (Hója) erdő, amely egyszerre titokzatos és történelmi lenyomata a helyi kultúrának, hiedelemkörnek. A Hoia Baciu-erdőnek is nevezett tájék a mai Románia egyik legősibb, újkőkori lelet-központja. Ezen a területen élhettek az európai kontinens legelső földművesei. A környék már több ezer évvel ezelőtt is lakott volt ideális klímájának, és földrajzilag idegenektől védett, nehezen megközelíthető részeivel.

A Hoia erdőt egy bizonyos réteg Románia, és így az ősi magyar föld Bermuda-háromszögeként említi. Szerintük ehhez a sötét, fás rengeteghez számos eltűnés, különös fények, bizarr és megmagyarázhatatlan hangok köthetőek. A legendás, de meglehetősen visszafogottan terjesztett történetek pedig szájról szájra, generációról generációra szállnak. A terület egyszerre kelt félelmet és tiszteletet a helyiek, illetve az idelátogató idegenek között. Rejtélyes és kegyetlen, mint maga az erdélyi vadon.

Persze a tudomány már jó ideje próbálja megmagyarázni ezeket a furcsa tapasztalásokat, és a legtöbbet természeti jelenségként, pszichológiai hatásként írják le, amit a sűrű erdő és a nehéz terepviszonyok összessége ad. Azonban a legendák ennek ellenére szigorú makacssággal tartják magukat, mert az emberek szeretnek hinni a természetfelettiben.

Erdély ilyen hely. Magyar föld, amelynek története mélyebb bármilyen mítosznál, és amely ma is őrzi a magyarság jelenlétét. Legyen szó ősi településekről, különös erdőkről vagy élő közösségekről, Erdély továbbra is emlékeztet arra, honnan jöttünk, és arra is, hogy az identitás nem térképeken dől el.

(Forrás: Ancient Origins)

Kísértetjárás a Hoia erdőben: