
Felnyitották Dobó István, az egri hős sírját, iszonyatos meglepetés érte a tudósokat, nem az volt benne, amire számítottak
Olvass tovább...


Csak megemlítik általában, ez vezetett az újabb ostromhoz.
Az egri vár 1552-es ostroma az egyik leghíresebb magyar győzelem a török felett, Dobó István "oroszlánjai" óriási tettet hajtottak végre, amikor megállították a Nyugat-Európa felé törő hatalmas török sereget Egernél. Az ostrom később Gárdonyi Géza nagyszabású műve, az Egri csillagok után a magyar történelem egyik legjobban ismert eseménye. A könyv pedig a leghíresebb és legkedveltebb magyar regény lett.
Ám kevesen tudják, hogy jó pár évtizeddel később Eger vára már nem tudott ellenállni a török hódítóknak, már nem élt Dobó István sem, és a régi hősök közül senki nem vett már részt a vár védelmében, 1596-ban a török bizony elképesztő erejű ostrom után bevette, elfoglalta a várat, amely így ellenséges kézre jutott.

Olvass tovább...
1552-ben 2100 fő védte a várat, 1596-ban viszont 7000-ra duzzadt a várvédők száma, ám ennek ellenére sem tudtak ellenállni a töröknek.
Az 1596-os ostrom az úgynevezett 15 éves háború egyik nagy csatája volt, III. Mehmed pedig döntő győzelmet aratott. Az ostrom egyben bosszú is volt, hiszen korábban az egri vár külföldi zsoldosai megölték Hatvannál az elvonuló török katonákat. Erre rá egy hónappal a szultán Eger ellen vonult, és hatalmas győzelmet aratott.
A védelmet belső konfliktusok gyengítették, a katonák a zsoldot nem kapták meg, miközben a vár megerősítési munkálatai is elmaradtak az 1552-es ostrom után. Később egy részeg katona hatalmas hibája miatt a vár jelentős része megsemmisült, a törökök pedig folymatosan aknázták alá a bástyákat.
A zsoldosok később teljesen elvesztették a reményt, egyre jobban beszorultak a várba. A szabad elvonulás reményében feladták a várat, ám a szultán bosszúja végül lesújtott, a zsoldosokat a hatvani vérengzés miatt megölték, a magyar katonákat pedig rabigába vetették.

Olvass tovább...
(Forrás: 1596-os ostrom)