Magyar gyarmattá tett egy európai országot ez a kém, bődületes titkosított dokumentum látott napvilágot, majdnem sikerült a terve

Ifjabb Nopcsa Ferenc élettörténete igencsak kalandos volt: a magyar báró volt paleontológus, geológus, kém és kalandor is  – majd a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Elsősorban tudós, másodsorban kém, harmadsorban Albánia királya – majdnem.

Nopcsa Ferencet elsősorban akadémiai munkájáról ismerjük, hiszen ő fedezte fel az első magyarországi dínóleleteket, és készített róluk tudományos leírást – ezek a Magyarosaurus dacus, a Limnosaurus transsylvanicus kacsacsőrű őshüllő, és az Elopteryx nopcsai ősmadár.

A magyar báró az 1800-as évek végén, és az 1900-as élt, így részt vett a magyar tudós az I. világháborúban is – mint kém.

Nopcsa Ferenc az I. világháború kirobbanásakor az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében főhadnagy volt, ekkor kapott feladatokat a külföldi hírszerzésben – kém létének első feladata az volt, hogy román csapatok mozgását, és derítse ki a szándékaikat.

Nopcsa Ferenc, kémnevén Gorlopán Péter

A MA7 információi szerint Nopcsa ferenc tudós kém álneve Gorlopán Péter volt, és román juhásznak adta ki magát, majd később az Osztrák-Magyar Monarchiából menekült román nemzetiségű katonaszökevényként kémkedett.

Nopcsa Ferenc – azaz ebben a kontextusban Gorlopán Péter mindig az alsóbb néprétegektől gyűjtött információkat, hogy a legkevésbé gyanakodjanak rá. Megfigyelései eredményeként kijelentette, hogy sok román katona és civil magyarellenes hangulatban van, és még az I. világháború ideje alatt kimondta, hogy Románia meg akarja szerezni Erdélyt.

Albánia királya

Nopcsa Ferenc Albánia megszállottja lett – pontosabban albánkutató, és később majdnem gyarmatosító is. Évekig járt Albániában, ahol tanulmányokat bublikált az albán nyelvvel, történelemmel kapcsolatban – és néprajzi, etnográfiai kutatásokat is publikált. Így történt az, hogy Albánia majdnem magyar gyarmat lett.

1913-ban Albánia függetlenedett az Oszmán Birodalomtól – ekkor Nopcsa Ferenc azt látta a legjobbnak, ha elindul az Albán trónért, hiszen az ország királyt keresett magának. Nopcsa Ferenc önjelölt koronavárományosnak tartotta magát.

Nopcsa Ferencet azonban – ahogy a történelemkönyvekből tudjuk, azaz pont, hogy nem tudjuk – nem választották meg Albánia királyának.

Albánia nem lett magyar gyarmat. A nagyhatalmak diplomáciai tárgyalásokat végeztek, és bár Nopcsa Ferenc bejelentkezett az albán trónért, végül Willem von Wied-et nevezték ki Albánia királyának. Viszont Nopcsa Ferenc nem tűnt el nyomtalanul Albániából – Magyarország Tiranai Nagyövetségének honalpjáról megtudhatjuk, hogy Nopcsa Ferenc emlékművet kapott Albániában.

Nopcsa Ferenc életéről a Képtelen Krónika készített egy hosszú podcastbeszélgetést, amiben a magyar báró olyan oldaláról is szó esik, amiről nem beszélnek a magyar történelemkönyvek: