promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Ez volt Trianon valódi oka, vérfagyasztó ami előkerült

Ez volt Trianon valódi oka, vérfagyasztó ami előkerült

Borítókép:  Profimedia/illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

A békeszerződésnek több oka is volt, egy történész beszélt Trianon előzményeiről. 

A trianoni békeszerződés aláírása úgy került be a történelemkönyvekbe, mint Magyarország fekete napja. 1920. június 4-ével Közép-Európa térképe teljesen átalakult, Magyarország területének mintegy kétharmadát és lakosságának jelentős részét elvesztette.

Ennek hosszú távú társadalmi, gazdasági és identitásbeli következményei lettek, a trianoni békeszerződés aláírása kollektív magyar történelmi trauma volt.

A békeszerződésnek több oka is volt 

A Főtér cikkében olvashatunk arról az előadássorozatról, amit a Korunk Akadémia hirdetett meg, Összeomlás és impériumváltás Erdélyben címmel. Az előadásban többek között az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását is kitárgyalták.

Szakály Sándor történész elemez

Szakály Sándor történész, az MTA doktora, és a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója tartott előadást arról, hogy szerinte mi az a három alapvető ok, amiért az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott.

Az első ok a Magyar állam gazdasága volt. A magyar ipar, gazdaság, és a logisztikai háttér nem tudta biztosítani a háborúhoz szükséges utánpótlást — fegyvert, élelmet, ruházatot és minden mást, ami a hadsereg fenntartásához kellett volna. 

A második ok, amit a történész felhozott, az a Magyar hadsereggel szemben táplált irreális elvárások, és a lehetetlen első világháborús célkitűzések. Ilyen volt például Szakály Sándor szerint a gyors szerbiai győzelem.

Ezek naiv elképzelések voltak: a hadsereg vezérkara meglehetősen alábecsülte az ellenfelek erejét, mozgósítási képességét és a háború hosszát — tehát nagyjából minden fontos tényezőt. 

Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségei sem támogatták a birodalom fennmaradását

A harmadik ok, amit a történész felsorol, az osztrák és magyar állampolgárokon kívüli nemzetek ellenállása volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia soknemzetiségű lakossága körében a lojalitás a birodalom iránt jelentősen meggyengült a háború során – ez pedig gyengítette a monarchia belső kohézióját.

Szakály Sándor a trianoni békediktátum utóhatásairól is beszélt pár hónappal ezelőtt egy interjúban. A történész ekkor Fekete Rita beszélgetőtársa volt: