Teljes sokk, megvan a magyarok őshazája, eddig lehetett csak titkolni, nagyon messze van a Kárpát-medencétől?

A magyar történelem számos izgalmas és rejtélyes kérdése közül talán legrejtélyesebb és legizgalmasabb azaz, hogy honnan indulhattak el a honfoglaló magyarok egykor, hogy aztán hosszú, több évszázados vándorlás után megérkezzenek arra a helyre, ahol végül letelepednek, ahol végre otthonukra lelnek, avagy hogyan és honnan érkeztek meg a Kárpát-medencébe?

A magyar őshaza kérdése ez.

A tudósok és őstörténeti szakértők már számtalanszor körüljárták a témát, és bizony néha nagyon is meglepő eredményekről számol be a tudomány. A magyarok messzi keletről jöhetnek, ebben egyetért a tudomány, a szakértők és tudósok, ám arról már viták zajlanak, hogy pontosan hol lehetett az a hely, ahol kialakulhatott a magyar nép.

Egyáltalán kikkel közösen laktak a magyar törzsek korábban, van-e még ezen a területen olyan nép, amely velünk szoros rokonságban állna?

Dzsungária lehetett a magyarok őshazája még nagyon régen?

A kutatások arra mutatnak, hogy a magyarok messze keletről érkezhettek meg nyugatra. Az őshaza pontos koordinátáit nem tudhatjuk, ám több elmélet is létezik, hogy pontosan melyik lehetett az a terület, amit őshazának nevezhetünk. Egyes elméletek szerint ez a hely Dzsungária lehetett, amely egy hatalmas területe, akkora mint a mai Törökország, vagyis  700 ezer négyzetkilométer.

Ez egy olyan terület, amely civilizációk metszéspontjában fekszik, vagyis több nép is hatást gyakorolhatott a magyarokra. Az ősi szkíták, a hunok, az avarok és a törökök is. Genetika, nyelvi ráhatás és életmódbeli szokások átvétele is lehetett ez a hatás, de leginkább mindegy egyben. A hunok ősei is ennek a területnek a határán hoztak létre hatalmas birodalmat.

Dzsungária legnagyobb része ma kősivatag.

Ürümqi a legnagyobb város ebben a térségben, így néz ki:

(Részletesebben a témáról: Történetíró Blog)