Mindent rosszul tudtunk Trianonról, sztártörténész mondta el az igazságot

A múlt megszépül – tartja a mondás – azonban ez nem mindig igaz: a trianoni békediktátum aláírása örökre úgy égett bele a magyar emlékezetbe – és a történelemkönyvekbe – mint a nemzet nagybetűs tragédiája, ami miatt hatalmas veszteségeket szenvedett Magyarország. 

A trianoni békediktátum nemcsak az első világháborút zárta le: egy korszaknak vetett véget: 1918-ban feloszlott a Habsburg Birodalom, és rá két évre a történelmi Magyarország is megszűnt létezni. Az első világháború elvesztése miatt Magyarországot kegyetlenül megbüntették: a területeinek – és ami talán még ennél is fontosabb – a lakosságának az egyharmadát is elvesztette. 

Azonban vannak, akik szerint a történet rosszul égett bele az agyunkba.

Egy Válasz Online-al készített interjúban Révész Tamás hadtörténész pedzegeti a trianoni békediktátum aláírásának megmaradását a magyar emlékezetben. A történész szerint az események egy kicsit máshogy zajlottak le, mint ahogy arra emlékszünk: szerinte nem azért veszett el Magyarország, mert a magyar emberek készek voltak minden feltételt elfogadni ahhoz, hogy ne kelljen tovább folytatni az első világháborút.

Mindent megtettünk a hazánkért?

Nem elvont problémáról, hanem a mai napig egyik legtöbbet előkerülő kérdéséről beszélünk: vajon meg lehetett volna-e védeni a régi Magyarország határait?

– Kezdi az interjút Révész Tamás, aki szerint a magyarok nem fogadták volna el a békediktátum minden feltételét – legalábbis nem feltétel nélkül. Linder Béla személyéről hosszan beszél, akit egy elhíresült mondata miatt sokan hazaárulónak tartanak. Ez a mondat Révész Tamás könyvének a címe:

Soha többé nem akarok katonát látni.

Ez arra enged következtetni, hogy Linder Béla könnyen eladta az országot. Révész Tamás szerint azonban teljesen más a helyzet.

Érthető Linder igen rossz történelmi megítélése, és erre rá is szolgált. Fontos azonban látni, hogy sem Linder híres mondatát, sem az ő általa képviselt katonapolitikát nem lehet csak magyar jelenségnek tekinteni. A két világháború közötti osztrák jobboldali és szélsőjobboldali emlékiratokban is megtaláljuk a nem akarok több katonát látni fordulatot, csak Ausztriában nem a hadügyminiszter, hanem a frontról hazaérkezőket a vasútállomásokon fogadó „vörös agitátorok” sokkoltak ezzel a mondattal.

Révész Tamás szerint Linder Béla mondata a magyar – és európai – realitásokra épül: 

A közvetlenül a háború vége után hatalomra kerülő baloldali kormányok hibáztatása és hadseregellenességük felemlegetése sem magyar jelenség, minden vesztes országban találunk rá példát. A Linder által képviselt katonapolitika is jól illeszkedik egy szélesebb európai kontextusba.

Révész Tamás történész egy éve készített interjút Fekete Ritával a trianoni békediktátumról, ahol bővebben kifejti a véleményét a magyar történelem fekete napjáról.