promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Rájöttek a Stonehenge titkára a régészek, világszenzáció a bejelntésük

Rájöttek a Stonehenge titkára a régészek, világszenzáció a bejelntésük

Borítókép:  Profimedia
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Hosszú ideig tartott a kutatás, őket is meglepte az eredmény. 

Rejtélyes gödrök Stonehenge árnyékában

Az angliai Stonehenge a világ egyik legismertebb ősi építménye, ha nem egyenesen a világ legismertebb ősi építménye. A kutatókat hosszú idők óta tartja lázban a környezete, még mindig rengeteg rejtély és titok vár megfejtésre vele kapcsolatban - most viszont valamivel közelebb kerültünk az igazsághoz, egy új felfedezés még a sokat látott régészeket is meglepte.

A híres kőemléktől északra, a Durrington Walls nevű neolitikus területen tizenhat hatalmas, szabályos gödröt azonosítottak, amelyek eredetéről sokáig nem lehetett biztosat tudni.

A legújabb kutatások azonban egyértelmű választ adtak: a gödrök nem véletlenszerűen helyezkednek el a tájban, hanem emberi kéz által készültek,.

Tudományos módszerekkel feltárt múlt

A több intézmény együttműködésével végzett vizsgálatok során a kutatók korszerű módszerek egész sorát vetették be, a talajminták elemzésétől a kormeghatározásig. Az eredmények szerint a gödröket Kr. e. 2480 körül, a késő neolitikumban ásták ki, nagyjából egy időben az úgynevezett Durrington-fal építésével.

A közel tökéletes kör alakban elhelyezkedő, akár tíz méter átmérőjű és több méter mély gödrök több mint két kilométeres ívet rajzolnak ki. A kutatók szerint ilyen léptékű, ennyire összehangolt munkát csak jól szervezett közösség volt képes végrehajtani.

Egy szertartásos határ nyomai

A régészek úgy vélik, a gödrök egy szakrális határt jelölhettek, amely a Durrington-fal ceremoniális terét választotta el a külvilágtól, hasonlóan ahhoz, ahogyan Stonehenge is vallási és közösségi szerepet tölthetett be.

A gödrökben talált finom üledékrétegek arra utalnak, hogy nem egyszerre töltődtek fel, hanem hosszabb idő alatt, természetes módon. A kutatók szerint felfedezés új megvilágításba helyezi a térség jelentőségét, és azt sugallja, hogy a neolitikus Britanniában sokkal összetettebb, tudatosabban tervezett monumentális táj létezett, mint azt korábban gondoltuk.

A National Geographic dokumentumfilmje a Stonehengeről: