Váratlanul megszólalt a Rubik-kocka feltalálója, minden magyart sokkoltak a szavai, a külföldi riporter még mindig könnyezik

Miközben feltalálója, Rubik Ernő már a 82. életévét tapossa, bizony már a Rubik-kocka sem fiatal. A hazai és Vasfüggönyön inneni forgalmazása hivatalosan 1977-ben, igazi világhódító útja pedig 1979-ben indult meg ennek a játéknak tartott elmefejlesztő matematikai csodának. A másnéven bűvöskockának nevezett eszközt Rubik Ernő évekig tartó munkával, már egyetemi oktatóként, de egyszerre tudósként és művészként fejlesztette ki a 70-es években. Elsősorban diákjai tanulmányait akarta segíteni.

Az egyébként híresen finom úriember és visszahúzódó Rubik tudta, hogy találmánya roppant érdekes, de sosem gondolta volna, hogy csak a jogtiszta darabokból több százmillió darabot el fognak adni aztán. A kínai tucatgyártott, jogdíjmentes példányokról már nem is beszélve. Manapság elképesztő versenyeket rendeznek különféle számokban a Rubik-kocka világbajnokságokon. Hagyományosan az ázsiai versenyzők a legeredményesebbek. Jelenleg egy kínai fiú tartja a Rubik-kocka kirakásának világrekordját 3,05 másodperccel.

Rubik játékának és sikerének titkát sokan abban látják, hogy vajmi kevés olyan játékot találtak fel az elmúlt évtizedekben, ami komoly versenytársa lehetett volna a kockának. Egyszerű, csupán a szemeink, a két kezünk valamint a matematikai képességeink kellenek a megoldásához. Még csak elektromosságra sincs szükség a Rubik-koca működtetéséhez. Nem úgy, mint a 80-as és 90-es évek szintén szocialista blokkhoz kötődő slágerének, a Tetrishez. Az először személyi számítógépekre, majd játékgépekre, végül elemes zsebjátékokra írt programot egy orosz fejlesztő, Alekszej Pazsitnov készítette néhány segítőjével.

Kezdetben Pazsitnov sem sok anyagi örömöt lelt találmányában, ám mikor megnyíltak a Nyugat kapui, már ő is pénzzé tudta tenni tudását.

A minap a spanyol El País című napilap ültette le egy asztalhoz a két 20. századi zsenit, akik egy elképesztően hangulatos beszélgetés során fedték fel gondolataikat és egymás iránti tiszteletüket. A 70 esztendős Pazsitnov őszinte elismeréssel beszélt szerény magyar kollégájáról, akitől sosem hallott gondolatokat jegyzett fel a jó eséllyel könnybe lábadt szemekkel ámuló spanyol riporter.

„Amikor 1974-ben kiadtuk a kockát Magyarországon, hatalmas siker volt, de nyilvánvalóan sok minden nem jutott el az én hazámba, amely a Vasfüggönyön túl volt. A kocka sikere lehetővé tette számomra, hogy utazzak, számítógépeket vásároljak, és hozzáférjek sok olyan dologhoz, amit Nyugaton árultak. Nem vagyok nagyon digitális ember, de imádom a geometriát; amint megláttam a Tetrisben rejlő lehetőségeket egy New York-i utazásom során, azonnal megnéztem ezt a játékot. Meglátjuk, hogy a mesterséges intelligencia valaha is olyan intelligens lesz-e, mint mi, de a fejlődésnek mindig vannak ellentmondásai: egy jármű megnövekedett sebessége segít abban, hogy gyorsabban eljussunk bizonyos helyekre, de súlyosabbá is teszi a baleseteket. Mindennek vannak pozitív és negatív hatásai. Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia azért jött létre, hogy meghódítsa a természetet. Nos, ez lehetetlen. Nem azt kell biztosítanunk, hogy a mesterséges intelligencia jobb legyen nálunk, hanem azt, hogy ez a technológiai forradalom megoldásokat kínáljon a problémáinkra. Ilyen egyszerű. Fel kell fedezned, mi a legjobb az ötletedben. És a tökéletes megoldás megtalálása bonyolult: szinte mindent lehet finomítani és javítani. A legnagyobb felfedezés valójában az, ha irányt mutatunk: megmutatjuk, merre kellene tartanunk. Megpróbálunk olyan gondolkodásmódot kialakítani az emberekben, amely motiválja őket nagy célok elérésére.”

- idézte az El País Rubik Ernő szavait, aki egy spanyolországi kiállításra érkezett Pazsitnovval egyetemben.

Rubik Ernő legendája: