A magyar tudós benézett a királyi nekropolisz alá, 2000 éves idegen üzenet fogadta a piramistemetőben

Az emberek többsége Egyiptommal azonosítja a piramisokat, pedig még az afrikai kontinensen belül is van olyan ország, ahol több ilyen építmény található.  Igazi nekropoliszok garmadája található a néhol egészen kies és barátságtalan Szudánban. Afrikai harmadik legnagyobb állama Egyiptom déli szomszédja. A kutatók korábban igazi piramistemetőket fedeztek fel a Nílus partján, amely egykor sokkal kedvezőbb lehetett egy-egy civilizáció fennmaradását és virágázását illetően. Mára azonban a területen már csak a világ egyik legnyomorúságosabb helyzetben leledző országa fekszik.

Természetesen a mai szudániaknak nem sok köze van az egykor itt élő népekhez. Akik valamikor Kr.e. 900 és Kr.u. 500 között élték fénykorukat. A Kusita Királyság társadalmi és politikai központja az egykori Meroé lehetett, amelyről el is nevezték ennek a kultúrának a „látleletét” meroitikusnak. Sajnos még rengeteg megválaszolatlan kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a legendásan sikeresen királyság miként bukhatott. 

A legtöbb szakember egyetért abban, hogy Etiópia megerősödése véreztette a kusitákat, és ennek következményeként esett el az a civilizáció, amely még az egyiptomiaknál is több piramist húzott fel.

Sok kutatót egyébként jobban le is kötnek a szudáni piramisok, amik egyébként jóval kisebbek a szomszédos „nagytestvéreknél”. Viszont jóval meredekebbek is, nem feltétlenül túl otthonosak. Ellenben állapotuk jóval tetszetősebb. Ez persze korukból is fakad. Meoré piramisai „mindössze” 1500-2500 esztendősek, míg az ókori egyiptomi építmények akár 4000-5000 évesek is lehetnek.

A megszokottnál jóval meredekebb szudáni piramisok igazi titka azonban a részletekben rejlik. Ahogy azt a nagyszerű ókor-szakértő, Török László is feljegyezte, a Kusita Királyságban nem a piramisba, hanem az alá temették az uralkodókat és családtagjaikat. Szinte biztosan állítható mellesleg még az is, hogy nem csak királyi származásúak, hanem más előkelők is kiérdemelhették ezt.Ugyanis a jelenlegi álláspont szerint nem kevesebb, mint 255 piramis található a Nílus mostanra meglehetősen mostoha szudáni partján.

Ott, ahol Meoré fénykorában, nagyjából Jézus Krisztus születése környékén virágzott az élet, és szinte fényűzésben élhettek a helyiek. Hogy aztán remek életüket követően az igazán tehetősek a négy nagy piramistemető egyik mérnöki pontossággal felhúzott nekropoliszában térhessenek meg az örökkévalóhoz.

Az elmúlt évtizedekben és évszázadokban kezdetben brit, majd később inkább német kutatók által vizsgált szudáni piramisok a hasonlóságaik mellett több részletben is erősen eltérnek egymástól. Több építményben ugyanis idegen, egyiptomi nyelven íródott kőtáblákat is találtak, amik egyértelmű jelei az észak-afrikai kultúrák keveredésének.

Videón Szudán elfeledett piramisai: