
A török iskolásoknak iszonyatos Magyarország térképet adtak az iskolában, erre nincsenek szavak
Olvass tovább...


A szlovák történész nem volt elfogult.
Szlovákia teljesen máshogy élte meg a trianoni békediktátumot, mint mi, magyarok. A békeszerződés aláírásával Csehszlovákiához körülbelül 61 ezer négyzetkilométert csatoltak, ezért érthető, miért gondolnak ilyen fényesen a szlovákok a magyar történelem sötét napjára. A trianoni békediktátum miatt természetesen nem csak területbeli veszteségeket szenvedett Magyarország – 3 és fél millió magyar lakos is Csehszlovákiához lett csatolva a döntés miatt – írja a 24.hu. Ezt nem csak Magyarország, még az szlovákok is tragédiának élték meg.
Az AZONNALI készített interjút szlovák történészekkel. Az újság arra volt kíváncsi, hogy miként gondolkodnak a trianoni békeszerződésről azok az emberek, akik ugyan átlátják a történelmet, viszont akiknek az országa előnyt tudott kovácsolni magának az I. világháborút lezáró békéből.
Arra a kérdésre, hogy szemben állnak-e a trianoni határok a nemzetközi önrendelkezés elvével, Ondrej Ficeri, a Szlovák Tudományos Akadémia történésze ezt a választ adta: természetesen.
Természetesen ellentétben állnak. A trianoni határok semmilyen tekintetben nem tartották tiszteletben az etnikai választóvonalakat, nem tartották tiszteletben a nemzetközi önrendelkezés elvét sem, amelyet az újonnan létrehozott államok számára meghirdettek.
– kezdi nyilatkozatát Ondrej Ficeri. A történész szerint a trianoni békediktátum aláírásával igazságtalanság történt Magyarországgal szemben.

Olvass tovább...
Ebből a szempontból megállapíthatjuk, hogy a trianoni határok igazságtalanok. Amikor a diplomaták Párizsban összegyűltek tárgyalni arról, hogy milyen módon kerüljön sor Magyarország megbüntetésére, természetesen előhúzták a magyarosító politikát, mindenekelőtt a cseh politikusok.
A Szlovák Tudományos Akadémia történésze szerint a Csehszlovák politikusok megvezették az egész világot.
Meggyőzték a világ közvéleményét arról, hogy nem lehetséges a jelenlegi nemzetiségi viszonyok között logikus határvonalat húzni, hiszen a nemzetiesítő politika olyan mértékben torzította a statisztikákat, hogy egy 1910-es népszámlálás alapján húzandó határ nem felelt volna meg a valóságnak.

Olvass tovább...
– fogalmazott a szlovák történész. A teljes interjúban szó van még olyan kérdésekről is, mint hogy veszélyben voltak-e a szlovákok a trianon előtti magyarországon, vagy hogy tanult-e Csehszlovákia a magyar nemzetiségi politika hibáiból. A teljes adást itt lehet megtekinteni: